Madárnyelvtan

Mi teszi az embert emberré? A többivel szembefordítható hüvelykujj vagy az eszközök készítése és használata?

Egyre több, korábban csak emberinek vélt tulajdonságról derül ki, hogy más fajokra is jellemzőek. Sokáig tartotta magát az elmélet, hogy csak az emberek fejlesztettek ki nyelvtani szabályokat. Egy új vizsgálat azonban megváltoztatta ezt a nézetet. Lehet, hogy nincsenek igéik vagy főneveik, de úgy tűnik, hogy a madaraknak is megvannak a saját nyelvtani szabályaik.


Bár számos állat, köztük a kutyák, papagájok és emberszabású majmok bizonyítottan képesek „mondatokat” értelmezni és alkotni, felismerni az egyes objektumokra használt emberi szavakat, de eddig csak a hosszúszárnyú bálnák énekéről igazolták, hogy van saját nyelvtana.

Az énekesmadarak hangképzése számos jellegzetességben hasonlít az emberi beszédre, sőt az új kutatás szerint ezeknek az állatoknak is vannak nyelvtani szabályaik. „Az énekesmadaraknak spontán képességük van, hogy énekükben szintaktikai szerkezeteket használjanak,” mondta Kentaro Abe a Kyotoi Egyetem kutatója. A szintaxis azokat a szabályokat foglalja magában, amelyek alapján szavakból mondatokat szerkesztünk.

A vizsgált állatok japáni sirálykapintyek voltak (Lonchura striata var. domestica). A kutatók először a szintaxis érzékelését mutatták ki a madaraknál. A természetben a pintyek erőteljesen reagálnak valahányszor ismeretlen éneket hallanak, mivel az általában betolakodó pintyektől ered. A laboratóriumban Abe és kollégái ezt a reakciót használták ki arra, hogy felmérjék, vajon hogyan érzékelnek a pintyek „nyelvtan nélküli” énekeket. Először ismeretlen dalokat játszottak a 34 fogságban tartott pintynek újra meg újra, míg az állatok megszokták azokat, és tovább már nem reagáltak hevesen. Ezután az egyes énekeken belül összekeverték az ének oszthatatlan egységeit jelentő hangjegy-kombinációkat, az ún. szótagokat, majd ezeket a „nyelvtan nélküli” változatokat játszották le a madaraknak. Mérték az állatok egyes változatokra adott válaszát, és amit kaptak, az meglepte a kutatókat.
A madarak a négy összekevert változat közül csak egyre, a SEQ2-re válaszoltak hevesen, mintha az megszegte volna a nyelvtan néhány szabályát. A tesztelt madarak majdnem 90%-a így reagált. Abe szerint ez azt jelenti, hogy van egy specifikus szabály, mely szerint a szótagok sorrendbe állíthatók, és ezt az egész szociális közösség ismeri.

A következő kísérletek azt mutatták, hogy a szabályok nem öröklődnek, a madaraknak tanulniuk kell azokat. A többi madártól elszigetelten nevelt pintyek nem tudtak reagálni a SEQ2-re, csak azután, miután két hetet töltöttek fajtársaikkal. Az is kiderült, hogy a természetestől eltérő nyelvtani szabályokra is taníthatók. Az egyik összekevert változathoz szoktatták őket, majd felmérték a reakcióikat azokra az újrakevert változatokra, melyek megszegték a „mesterséges” szabályokat.

További kísérletek arra derítettek fényt, mely agyterület áll a szabályok felismerésének hátterében. A kutatók kémiai úton elroncsolták néhány madár előagyának anterior nidopallium nevű részét, és így az állatok képtelenek voltak a hibás nyelvtant felismerni. Az emberek esetében hasonló szerepet tölt be a Broca terület, mely akkor aktiválódik, mikor szabálytalan mondatokat hallunk. Abe szerint a pintyek Broca régiónak megfelelő régiójának tanulmányozása új oldalról világíthatja meg az emberi nyelvtan eredetét.

A kísérletek eredményei azt jelzik, hogy az énekesmadarak spontán szerzik a képességet, hogy hierarchikus szerkezeteket alkossanak, egy képességet, melyről korábban úgy vélték, hogy kizárólag emberi. „Ez egy ügyes kísérlet, ami azt mutatja, hogy madarak érzékenyek az énekben bekövetkező változásokra, melyek különböző nyelvtanoknak felelnek meg,” mondta Constance Scharff, a Berlini Szabadegyetem kutatója. „Egyre inkább látjuk az emberek és állatok közti hasonlóságokat, és ez bizonyos embereket aggodalommal tölt el.”

A vizsgálat a Nature Neuroscience folyóiratban jelent meg.

New Scientist, 2011. június 26.
Duleba Mónika

Reklámok

Számít a véleményed!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s