A nyers étel élő táplálék

Táplálkozás és pedagógia

Beszélgetés Benda Judit egészségtanácsadóval

– Részlet

Teljes cikk itt:  http://tt.aula.info.hu/post-37-ta-benda-husrol.html

A nyers étel élő táplálék. Az élővilág csak nyerset eszik, nem főzi-süti meg a táplálékát egyetlen állat sem. Tévhit, hogy a nyers nehezen emészthető: a nyers tartalmazza azokat az enzimeket, melyekre az emésztéséhez szükségünk van. Ha például almát reszelünk, az enzimek elkezdik lebontani, mielőtt a szánkba kerülne. Ezáltal a nyersételek valójában könnyebben emészthetőek, mint a főtt ételek, mert a nyers étel enzimjei is segítenek a lebontásban. Élet csak életből lesz. Senkinek nem jut eszébe, hogy főtt ételt tegyen a komposztba, mert abból nem lesz élet, nem lesz belőle termőföld. Ugyanez ránk is érvényes: bizonyos mennyiségű élő táplálékra szükségünk van. Megfigyelések és kutatások alapján azt a következtetést vonták le a táplálkozáskutatók, hogy az egészségünkhöz ételeink egy harmadának nyersnek kellene lennie. Ez lehet nyers gyümölcs, zöldség, nyers tej, bármi, ami kezeletlen, főtlen, de ide tartozik például a savanyú káposzta is.

Az előző századfordulón egy svájci orvos, Dr. Bircher-Benner Zürichben alapított klinikát, ahol kizárólag természetes módszerekkel gyógyított: táplálkozással, vízkúrával, fürdőkkel, levegővel, mozgással, fénnyel, csoportterápiával. Olyan sikereket ért el a gyógyításban, amelyről a mai orvostudomány csak álmodik. Klinikája világhírű lett, tisztelői között található Gandhi, Rilke, Thomas Mann. Számos gyógyíthatatlannak tartott betegséget is tudott a módszereivel gyógyítani. Gyógyterápiájának fontos részét képezte a nyers étrend, amelynek szerves része volt az eredeti müzli, a nyers gabonakása. Ebben a müzliben a gabona is nyers volt, nemcsak a gyümölcs, frissen pelyhesítették és folyadékba áztatták. Nem volt hőkezelve, édesítve, tartósítva, mint a mai müzlik, amik hetekig, hónapok állnak a boltok vagy a kamra polcain. A müzli nyers formában nagyon értékes táplálék, gyógyító hatású.

Minél betegebb valaki, annál több nyerset kellene ennie. Sok nyers étel fogyasztásával nagyon jól lehet olyan betegségeket is kezelni, amelyeket a mai orvostudomány nem tud gyógyítani. Ilyen például a sclerosis multiplex, de nyers étrenddel gyógyítható még számos ízületi gyulladás, a daganatos betegségek legnagyobb része, a gyulladásos betegségek. Ha valaki nem beteg, akkor pedig egyszerűen az egészségét tarthatja meg könnyedén, ha sok nyerset eszik. Még egy előnye van a nyers ételeknek: csökkentik a sófogyasztást, hiszen a gyümölcsöt nem szoktuk megsózni. Köztudott, mennyire elsózzuk az ételeinket, milyen iszonyatos mennyiségű sót fogyasztunk, ami nem tesz jót a szervezetünknek. Sellye János, aki stresszvizsgálataival vált világhírűvé, azt írja, hogy csak akkor tudott a kísérleti állatokon stresszvizsgálatot végezni, ha túl sok állati fehérjét és sót kaptak, különben nem működött a vizsgálat!

Ezek szerint ha kevesebb fehérjét és sót ennénk, nyugodtabbak lehetnénk… Milyen egyszerűnek tűnik! – Sokat szoktad emlegetni a táplálkozás okozta civilizációs betegségeket. Felsorolnád, melyek ezek?

Jó, de hosszú lesz a lista. A helytelen táplálkozás okozta civilizációs betegségek a következők: fentről lefelé haladva úgy kezdődik, hogy fogszuvasodás, fogínysorvadás, szabálytalan fogsor. Az utóbbi a megelőző generációk helytelen táplálkozási szokásainak következménye. Megfigyelték, hogy amikor a szülők áttérnek a civilizációs táplálkozásra, akkor ez a gyerekeknél, az utódoknál károsítja a csontokat, nem lesz elég széles az állkapcsuk, beszűkül az arccsont, a mellkas, a medence is, emiatt nehezebbek lesznek a szülések.

De folytassuk a sort. Ide tartozik az összes anyagcsere-betegség: az elhízás, a cukorbaj, a vesekő, az epekő, a köszvény. A mozgásrendszeri betegségek: a gerincoszlop megbetegedései, az ízületi betegségek, ízületi gyulladások, ízületi degenerációk, a reuma. A gyomor- és bélrendszeri megbetegedések egy része: a gyomor- és nyombélfekély, a vékonybél- és vastagbélgyulladás, a hasnyálmirigy-gyulladás. A fertőző betegségek iránti fogékonyság, amely a folyton visszatérő felsőlégúti megbetegedésekben, illetve felfázásokban nyilvánul meg. A rák kialakulásában is szerepe van a helytelen táplálkozásnak. A szív- és érrendszeri megbetegedésekért is gyakran felelős, ilyen a szívinfarktus és az érelmeszesedés. Ide sorolhatók még az idegrendszer némely betegségei, valamint számos allergia, melyek kialakulásában komoly szerepet játszik.

Ez alapján úgy tűnik, semmi mást nem kellene tennünk az egészségünkért, mint odafigyelni arra, mit eszünk. Igaza van hát Hippokratésznak, aki azt mondta: „A táplálkozásban keressétek gyógyulásotokat.” Milyen általános tanácsokkal egészítenéd ki mindazt, amiről az elmúlt években hat alkalommal beszélgettünk?

Dr. Werner Kollath táblázata összefoglalja az egészséges táplálkozás leglényegesebb szempontjait. A német orvos évtizedekig kísérletezett a táplálékokkal. Kísérleti állatainak különböző élelmiszereket adott, és azt vizsgálta, hogyan változik az egészségük. E vizsgálatok alapján állította fel a táplálékok rangsorát, azt, hogyan csökken az élelmiszerek értéke a feldolgozottság mértékében.

Hat csoportba osztotta a táplálékokat, de éles vonalat húzott a denaturált és a nem denaturált élelmiszerek között, azon élelmiszerek között, amelyeket megmelegítünk vagy egy bizonyos hőfok felett kezelünk, és azok között, amelyeket nem hőkezelünk. A fehérje kicsapódása miatt tartotta ezt fontos határvonalnak, a fő különbséget abban látta, hogy élő vagy élettelen fehérjét fogyasztunk.

Az első oszlopba tartoznak a természetes élelmiszerek, melyekkel nem teszünk semmit, legfeljebb megpucoljuk őket: ilyen az egész alma, a dióbél, a nyers zöldség. A második csoportba a mechanikusan megváltoztatott élelmiszerek tartoznak: darált dió, reszelt alma, őrölt mák, teljes őrlésű liszt, frissen facsart gyümölcslevek, hidegen sajtolt olajok, pasztörizálatlan tejtermékek. A harmadik csoportot az erjesztéssel megváltoztatott élelmiszerek alkotják. Ide tartoznak a savanyított zöldségek, a savanyodással készült tejtermékek, mint a túró, aludttej, egyes sajtok, a nyers müzli, az erjesztéssel készült italok.

A denaturált élelmiszerek között az első csoportba tartoznak a teljes őrlésű lisztből készült pékáruk, főtt zöldségek, főtt gabonák, főtt húsok, a pasztörizált forralt tej, a nem erjesztéssel készült tejtermékek, teák. Az utolsó két csoportot pedig Kollath professzor már emberi fogyasztásra vagy egészségünk fenntartására alkalmatlannak találta: ezek a tartósított, preparált, finomított élelmiszerek. A tárolás során a levegőben lévő oxigén és a fény elkezdi lebontani a tartósított élelmiszert, és idővel ez a bomlás egyre előrehaladottabb lesz. Például egy nyáron eltett lekvárban télen már szinte semmi nincs, amire szükségünk lehetne, mert a bomlás során elvesztette az értékét. Ettől függetlenül nem kell teljesen kitiltani a lekvárt a háztartásból, főleg ha házi készítésű, cukor- és tartósítószer-mentes – ilyet igenis lehet készíteni! –, de csak módjával fogyasszuk. Tartósított élelmiszerek természetesen a konzervek, a bolti gyümölcslevek, minden tartós tej vagy tejtermék, tartósított pékáru. A tartósítószerek hátrányairól beszéltünk az adalékanyagok kapcsán. A preparálással megváltoztatott élelmiszerek közé tartozik a finomított cukor, a finomított étolaj, az összes finomított lisztből készült termék, az összes adalékanyag és a szójatermékek. Közülük a szójaszósz és a szójabab jelent kivételt.

Mi a helyzet a fagyasztással eltett élelmiszerekkel?

Ezekről nem tudok rosszat mondani. Az alacsony víztartalmú növényeket jól lehet fagyasztani, kiolvasztáskor nem esnek össze.

A hagyományos tartósítással, azaz füstöléssel és pácolással eltett élelmiszerek sem tartoznak az utolsó két kategóriába, mivel ezeket nem főzzük meg, ezért Dr. Kollath a nem denaturált élelmiszerek közé sorolja őket.

De térjünk vissza még egy kicsit a denaturált élelmiszerekhez. Még egyszer hangsúlyozom, hogy az utolsó előtti kategóriába tartozó ételek igen csökkent értékű élelmiszerek, az utolsó csoport pedig a biológiailag legértéktelenebb élelmiszereket tartalmazza. Az utóbbihoz tartozó termékeket technikai úton nyerik, előállításuk során bizonyos élelmiszerekből kivonnak egyes anyagokat, az ilyen termékeknek azonban már teljesen más a hatásuk, mint amiből kiindultak. Kollath professzor azt írja: „Ha az élelmiszer kifejezést szigorúbb kritériumokhoz kötnénk, a preparátumokat törölni kellene az élelmiszertáblázatból.” Bár az alaptápanyagokat (szénhidrát, fehérje) koncentrált formában tartalmazzák, gyakorlatilag teljesen hiányoznak belőlük az élethez szükséges úgy nevezett vitálanyagok.

Említetted, hogy Dr. Kollath állatkísérletei alapján készítette el az élelmiszerek táblázatát. Mesélnél erről egy kicsit részletesebben?

Szívesen. Több kísérletsorozata közül az egyikben a vitálanyagmentes táplálékok hatását vizsgálta, amelyek fehérjét, szénhidrátokat, zsírokat tartalmaznak ugyan, de hiányoznak belőlük a vitaminok, nyomelemek, enzimek. Az ilyen táplálékkal etetett állatok ugyanolyan sokáig éltek, mint „normálisan” táplált társaik, azonban minden egyednél egy sor betegség jelent meg. Ezek a következők voltak: fog- és állkapocs-deformációk, fogszuvasodás, mész lerakódása szinten minden szövetben, az izomrendszer degeneratív elváltozása, korai öregedés jelei, vérkép-elváltozások, a csecsemőmirigy megnagyobbodása, májkárosodás, a bélflóra megváltozása, szürke hályog, ciszták, daganatok. Hullani kezdett az állatok szőre, ekcémák keletkeztek rajtuk, támadó kedvűvé és harapóssá váltak. Érzékenyek lettek továbbá olyan anyagok iránt, amelyek egyébként semmilyen reakciót nem váltottak ki bennük korábban, valamint a baktériumok iránt.

A kísérletek során használt mesterséges táplálék a mi civilizációs táplálkozásunkat utánozta, hiszen fő táplálékaink: a fehér liszt, cukor, margarin, étolaj mind vitálanyagoktól mentes táplálék. Az állatoknál fellépő betegségtünetek pedig megdöbbentő módon az ember gyakori betegségeivel mutatnak hasonlóságot.

Kollath professzor elvégezte a kísérletet denaturált és denaturálatlan fehérjével is, azaz a fehérjét felmelegítette, amitől az kicsapódott. Míg a vitálanyagmentes, ellenben denaturálatlan fehérjén élő állatok magas kort éltek meg, az ugyanilyen koszton, ám denaturált fehérjén élők néhány hét alatt elpusztultak.

Az étrendünkből hiányzó vitaminok, nyomelemek pótlására az emberek jelentős része táplálék-kiegészítőt szed, ezzel próbálva fenntartani egészségét a helytelen táplálkozás mellett.

Sajnos a táplálék-kiegészítők is az utolsó csoportba tartoznak, mivel ezek is preparátumok. Úgy hirdetik őket, hogy a mai élelmiszerekből a föld kizsákmányolása miatt hiányoznak a létfontosságú anyagok, amiket táplálék-kiegészítőkkel pótolhatunk. Nem pótolhatjuk velük a valódi táplálékot, nem helyettesíthetjük velük az élő táplálékot. Mint azt a bioételek kapcsán korábban elmondtam, a bioélelmiszer az, amiben minden benne van, amire szükségünk van, méghozzá feldolgozatlan formában. Egy táplálék-kiegészítő ezt soha nem tudja pótolni, merthogy élettelen táplálék, mindig csak azt tartalmazza, amit a mai eszünkkel gondolunk, hogy tartalmaznia kell. A szervezet egészen másképp dolgoz fel egy tablettában lévő bármit, mint mondjuk egy sárgarépát. Ráadásul sokszor még adalékanyagokkal, édesítőszerekkel, vivőanyagokkal is telenyomják őket, hogy az élelmiszerből, a természetes közegéből kivont koncentrátum fogyasztható legyen.

Az utolsó kategóriába tartoznak a csecsemőtápszerek is. Ha egy anya nem tud szoptatni, először kérjen tanácsot, mielőtt tápszerhez nyúlna. Nagyon reklámozzák az üveges csecsemőételeket, de azokat a feldolgozás mértéke, a tartósítás miatt nem tartom csecsemők táplálására alkalmasnak. Egészen más minősége van az ételnek, ha az anya maga készíti el gyermeke számára. Mi értelme van például sárgarépapürét vagy almapépet vásárolnunk, amikor azt magunk is könnyedén elkészíthetjük, a frissen készült ételek ráadásul többször annyi hasznos anyagot tartalmaznak, mint az üvegben eltett, bomlásnak indult termékek.

Nem is beszélve arról, hogy a csecsemőknek a legfontosabb, hogy a létfontosságú vitálanyagokhoz hozzájussanak.

Érdekes cikket olvastam nemrég egy népszerű magazinban: Amerikában megfigyelték, hogy a vitálanyaghiány magatartászavarokat, agresszivitást okoz a gyerekeknél. Egy teljesen új amerikai vizsgálatról van szó, amely bebizonyította, hogy jó minőségű bioélelmiszerek fogyasztásával, ami mindent tartalmaz, amire a szervezetnek szüksége van, a gyerekek körében tapasztalható növekvő agresszió csökkeni kezd, figyelmük, teherbírásuk pedig látványosan nő. Korábban már beszéltünk hasonló eredménnyel végződő, 70-es évekbeli kísérletekről, vizsgálatokról, ezért hangsúlyozom, hogy ez már egy mai vizsgálat eredménye. Ennek jelentőségét a szülőknek, pedagógusoknak, a téma iránt nyitott embereknek a figyelmébe ajánlom. Ne felejtsük el, gyermekeink későbbi étkezési szokásait mi alakítjuk ki gyermekkorukban. Érezzük át ennek felelősségét!

Reklámok

Számít a véleményed!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s