Gyógyító agyag

Agyaggal gyógyítottak már a több ezer éves ősi kultúrákban

Az agyag ismerete és felhasználás az ókorig nyúlik vissza. Az egyiptomiak az agyag tisztító hatását nemcsak a beteg gyógyítására használták, hanem a halottak mumifikálására is, kiemelkedő antiszeptikus hatása miatt. Az ókor összes népe ismerte gyógyító hatását, gyógyírként használták főleg külsőleg. Az ókori Indiában és Kínában agyagdarabokat szárítottak meg, amelyeket szopogatták és így értek el beteg embereknél javulást. Plinius, római természetgyógyász Historia Naturalis című könyvében részletesen fejti ki az agyag gyógyító hatásait.

Az egyiptomiak számára az agyag a legnagyobb tisztító erővel bíró lényegiség volt,vagyis szent. Elhalálozás esetén az asszonyok agyaggal bekenték az arcukat. Túl a szimbolikus jelentésen az agyag képes átalakítani a szorongató érzelmeket. Az egyiptomiak a Nílus iszapjában fürödtek. A Kárpát-hazában számtalan dagonyázó helyet működtetek, illetve használtak a magyarok is. Szinte minden betegség ellen ajánlja az agyagot az “orvosok fejedelme”, Avicenna. Dioszkoridész már ajánlja az agyag napon való szárítását és leírja méregtelenítő, gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító, sebösszehúzó és hegesítő hatásait.

Az agyag keletkezése

Többféle elmélet is létezik az agyag keletkezéséről. Egyes elméletek szerint vulkanikus kőzetekből gáz, cseppfolyós majd aktuális képlékeny halmazállapoton keresztül válik ismét szilárd halmazállapotúvá az égetés során. Más elmélet szerint a jelenlegi univerzum mintegy 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, amikor rendkívül nagy sűrűségű és hőmérsékletű, nagyon homogén állapotban volt, és egy úgynevezett kvark-gluon plazma töltötte ki. Ez nagyon nagy sebességgel kezdett tágulni, miközben az energiasűrűsége folyamatosan csökkent. Mintegy 300 ezer évvel az ősrobbanás után az univerzum energiasűrűsége annyira lecsökkent, hogy szét tudott csatolódni az anyag és a sugárzás, amelyet az univerzum anyaga mint egy izzó test bocsátott ki, melynek során az agyag, mint képlékeny anyag pontosan a középutat jelenti a gáz és folyékony, valamint a szilárd halmazállapot között.
Az agyag keletkezéséről szóló geológus tanítások java elakad a kőzetek porladáselméletének sérthetetlenségénél. Magát az élet keletkezését az ősvízben a véletlenre bízó ún. tudományos elméletek (Oparin 1924 és Haldane 1929) kötelező oktatása odáig vezetett, hogy az ember már a testét alkotó négy őselemet sem, így a testét és az életet sem tiszteli. Az ősanyagok és az élet keletkezésének beláthatóbb változatát Graham Cairns Smith kutatásai már kissé finomítják. Szerinte az agyagos kristályszerkezet adja a szerves lét lehetőségét.
Laboratóriumi körülmények közt oldatban létrehozhatunk növekedő kaolin kristályokat, ami azt jelenti, hogy az agyag nemcsak a kőzetek lebomlásából jöhet létre, hanem más oldatok egyesüléséből is. Magmás kőzetek földpátjainak bomlása során alakulhatnak ki az agyagásványok, melyek mállási helyükön vagy víz által elszállítva, legtöbbször tengeri üledék formájában alakulnak ki. A finom szemcsék leülepedése megtörténhet mocsarakban, tavakban és folyómedrekben is.
A törmelékes, üledékes kőzet színe igen különböző. Ha teljesen tiszta: fehér, ha vasat v. mangánoxidot tartalmaz: sárga, barna v. vörös. Rendkívül kicsiny, 0,002 mm-nél kisebb szemcsékből áll. Az agyag nem egynemű, mikroszkóp alatt megkülönböztethetők benne az eredeti kőzet (homok, iszap,ill. a mészkő és dolomit mállástermékeinek) ásványai. Az agyag a mélytengerek jellemző üledéke, de keletkezik tavakban és folyótorkolatokban is. Legjellemzőbb tulajdonságai a vízátnemeresztés (impermeabilitás), képlékenység, duzzadás, zsugorodás, szerves festékek mohó felvétele, oldatának hosszú ideig tartó zavarossága.

Kutatások

Nevesebbnél nevesebb egyetemeken, kutatóintézetekben kutatják az agyag csodás tulajdonságait, így fizika, kémia, orvosi egyetemek, sőt az űrkutató intézményekben is.
Az agyag negatív töltésű felülete semlegesíti a pozitív ionokat. A kémiai adszorbáció sokkal erősebben köti a molekulákat, mint a fizikai adszorbáció. Az adszorbálás közegének pH értéke persze egyértelműen meghatározza az ioncserét, vagyis annak minőségét és mennyiségét is.
Az adszorbáló képesség a szilárd anyagok megkötését is megengedi; szerves vagy szervetlen molekulákat oldatban vagy szuszpenzióban. Az agyag adszorbálja, megköti a vírusokat, baktériumokat, mérgeket és antibiotikumokat, a szerves savakat, alkaloidákat és a bélgázokat. Az agyag képes a napenergia vételére és tárolására is, sőt az életet adó radioaktivitás befogadására és tárolására is!
Az amerikai űrkutatás központjában agyagot bombáztak elektromos és fényvillanásokkal és azt tapasztalták, hogy az agyag megváltoztatja az ásványi anyagainak struktúráját, hogy képes legyen befogadni a bombázásból felszabaduló elektronokat.
Az agyag rádióaktivitása:
Az agyag radioaktivitása egészen más, mint amit ma a radioaktivitásról gondolunk (roncsolás, pusztítás, a szövetek szétroncsolása, stb.). Az agyag igen finom radioaktivitása újraalkotja az életet. Maga az élet igen finom rezgésállapotú radioaktivitás. A radioaktivitással való visszaélés, amely az emberiséget a pusztulásába vagy ébredéséhez vezetheti.
A szövetek öngyógyítását indítja el az agyag radioaktivitása, de az ellenkezőjét is tudja; képes adszorbálni a testben lévő veszélyes radioaktivitást. Pontosan ezért a kobaltágyú brutális terápiáját képes ellensúlyozni két kezelés közt. Regenerálja a szétégetett szöveteket.

Az állatok ösztönösen használják az agyagot

A háziállatoknál texasi és venezuelai farmerek figyelték meg, hogy teheneik valami teljesen szokatlant művelnek: patáikkal leásnak a gyep alá, és ha elérik a nyers, agyagos altalajt, esznek belőle. Ez láthatóan olyan fontos számukra, hogy megjegyezvén a jó lelőhelyeket, ismételten visszatérnek oda, ha újra egy kis agyagra támad kedvük.
A kutatók szerint a szarvasmarhák leginkább a tiszta, finom szemcsés agyagot keresték. Ennek egyrészt nagyszerű a felszívóképessége, tehát méregtelenít, másrészt eltávolítja a kérődzők tápcsatornájából az olyan kórokozókat, mint a rota- és koronavírusok. A földevést (szakszóval: geofágiát) laboratóriumban is tesztelték. Kiderült, hogy a patkányok is ettek agyagot, de csak akkor, ha (mesterségesen előidézett) gyomorbántalmaikat akarták enyhíteni. Egyéb fájdalom nem váltotta ki belőlük ezt az öngyógyító próbálkozást.
Az arák jól ismerik azokat a partszakadásokat, ahol a számukra fontos agyagásvány fellelhető, ezért étkezés után felkeresik ezeket a helyeket, és csipegetnek egy keveset az agyagból. A negatív töltésű agyagrészecskék semlegesítik, megkötik a tápcsatornába került pozitív töltésű alkaloidokat. Ennek köszönhető, hogy a papagájok szervezetébe csak csekély méreganyag szívódik fel.
Sok állat gyógyítja sebeit sárban, agyagban fekve.

Nyugat európai kórházakban már alkalmazzák a gyógyászatban

Az agyaggal való gyógyítás csodát tesz a lábak nyílt sebeinél, forró víz okozta égéseknél, sugárkezeléseknél, méh és darázscsípéseknél vagy pókcsípéseknél, a végbél repedéses sebeinél. Franciaországban a chateaudun-i kórház vezető orvosai széles körben alkalmazzák. Igen sokat megspórolva a betegeknek és a betegbiztosítóknak.
Dr. Robinson madagaszkári kórházi orvos több száz kolerást gyógyított agyagkúrával. A rák hivatalos gyógyítóinak brutális kártevéseinél nagy segítség az agyag. A kobaltágyúval történő sugárkezelés előtt és után a bőrfelületet be kell kenni propolisz alkoholos oldatával és a sugárkezelések után pedig többször, illetve több napig agyagpakolást kell tenni a szövetek teljes szétesése ellenében.

Ha a kemoterápia mellett döntött a beteg, sokat segíthet:
a terápiát való túlélésben az agyagos víz és az agyagtej
germánium sesquioxid formában 30-100 mg/naponta (ha a fáradság és levertségérzet állandósul 100-500 mg/naponta)
a fekete ribizli rügy elixíre vagy egy erre szánt szövetépítő és méregkivezető keverék: a fekete ribizli, a mamutfenyő, a rozmaring, a tölgy rügyelixírek.

Az oltások mellékhatásainak kivezetésénél:
Az oltások erőszakos behatolási helyére vastag (1-2 cm-es) agyagpakolást teszünk közvetlenül az oltás után és ezt két óránként cseréljük.Ezzel egyidőben ha van rá módunk a méhlepény elixírt is adjuk a gyermeknek, sőt jó ha az oltást megelőző két napban már elkezdi szedni. Ha ez nincs akkor a Thuya 200K, Silicea 200K 3 granulátum mindkettőből naponta 21 napig.
A gennyes keléseket az agyag kitisztítja és begyógyítja újraalkotva az elhalt szöveteket. Az agyag eltávolítja ezeket a rothadásokat, amelyek a sejtek lebomlását hirdetik.
Idegbetegségek java egy belső feszültségből adódik, aminek leföldeléséhez az agyag kiváló lehetőség kívül-belül.

Az agyag gyógyító hatással van számos betegség esetén.

Konkrét javallatot talál a legtöbbjük esetére ha IDE kattint.

Forrás:  www.agyagkura.hu

Reklámok

Számít a véleményed!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s