Egy orvos aki szembeszállt a gyógyszeriparral

Mindig voltak és lesznek orvosok, akik használják a józan eszüket és nem vesznek mindent készpénznek, amit megtanítottak nekik az egyetemen, hanem saját megfigyeléseket és kutatásokat végeznek.

Egy iráni születésű orvos Dr. Fereydoon Batmanghelidj szembeszállt a gyógyszeripari elnyomással, mert elszakadt az egyetemi tananyagoktól és áttörő felfedezéseket tett a víz emberi testben betöltött szerepével kapcsoltban.

Jó, jó mondhatnánk, mindenki tudja, hogy vizet kell inni. Nincsen ebben semmi új. De azt tudja-e mindenki, hogy a víz gyógyír a következő betegségekre: fejfájás, testi fájdalom, szívrendszeri és vérnyomás problémák, reumatikus panaszok, túlsúly, asztma, tüdőbetegségek, különféle gyulladásos folyamatok, vese- és vizelési betegségek, anyagcsere- és emésztési zavarok, aranyér, cukorbetegség, székrekedés, mindenfajta szembetegség, daganatok, menstruációs rendellenesség, orr, fül, gége betegségek, AIDS és rák.

Dr. Fereydoon Batmanghelidj hihetetlen története úgy kezdődött, hogy az 1979-es iráni forradalom alatt, mint politikai foglyot majd három évre börtönben zárták. Itt volt alkalma fedezni a víz gyógyító erejét. Mivel a börtönben semmilyen gyógyszer nem állt rendelkezésére, egy rabtársát úgy gyógyította ki gyomorfekélyéből, hogy csupán vízzel itatta.  A rab fájdalmai 8 perc alatt megszűntek, utána a doktor három óránként két pohár vízzel itatta, így a fájdalmai nem jelentkeztek újra. Dr. Batmanghelidj ezen felfedezésen felbuzdulva további 3000 rabot kezelt ki gyomorfekélyéből csupán kellő mennyiségű víz bevitelével.  A börtönben töltött évei alatt és szabadulása után is évtizedekig intenzív kutatást végzett, hogy megismerje a víz megelőző és gyógyító hatását különböző fájdalmas és degeneratív betegségekre. Fő felfedése összegezve az, hogy a fájdalom a kiszáradás jele, amit testünk küld és a fájdalom minden esetben, kivétel nélkül kezelhető vízzel.

Amikor orvosi körökben Dr. Fereydoon Batmanghelidj elkezdte terjeszteni felfedezését, azt vette észre, hogy a szakma nem nyitott rá, írásai, előadásai nem jelennek meg és nem jutnak el a nagyközönséghez az orvostársadalmon keresztül. Ekkor döbbent rá, hogy azmarketing-professionnel-dossier-sante orvostudomány felsőbb körei eladták magukat a gyógyszergyáraknak. Így más fegyvere nem maradt, könyvet írt és a nyilvánosság elé lépett. Éles kritikával illette a mai orvostudományt és gyógyszeripart, amiért az emberektől el akarják titkolni ezeket a létfontosságú információkat. Konkrétan a gyógyszeripart terroristáknak nevezi és kollegáit, akik feleslegesen gyógyszereket írnak fel gondatlanságból elkövetett bűncselekménnyel vádolja. Elég éles szavak. Jöjjenek most Dr. Fereydoon Batmanghelidj idézett szavai:

Részletek Dr. Fereydoon Batmanghelidj M.D. előadásából — Állami Egészségügyi Fórum, Washington D.C., 2003. március 28-30.

(A rendkívül hosszú előadás idézéséből kihagytuk a tudományos magyarázatokat, amit csak az ért, aki elvégezte az orvosit, mert tele van szakszavakkal. Akit érdekel, olvassa el a teljes angol előadás átiratot.)

„Amit nekünk, orvosoknak az orvostudományi iskolákban tanítanak, egy alapvetően rossz tudományos feltevésen alapszik. Az orvostudomány sok hibás feltevésen alapszik. A 20. század tudománya hibás, az emberi testről alkotott tudás »sötét kora«. A 20. század orvostudománya, hogy »tudományosnak« tűnjön, sok mindent megmagyarázott és megbélyegzett, könyveket írt, még több könyvet az emberi testről, a betegségekről, de minden, amit leírtak, nem volt más, mint az »ismeretlen etiológia* betegsége«. Megmagyarázták őket, de senki sem tudta, hogyan alakulnak ki.

* Etiológia a dolgok ok-okozati összefüggéseinek tanulmányozását jelenti.

Később elkezdték a vírusokat hibáztatni, majd a pácienst okolni, mondván ez »genetikai«. Így, az orvosi társadalom, hogy leplezze az emberi szervezetről alkotott tudásának hiányát, bélyegeket hozott létre és a személyt kezdte okolni. Ez volt a 20. század orvostudománya. Az én felfedezéseim eredményei, amik tisztázzák, hogy az emberi test, vagy bármilyen élő anyag a víz jelenléte által szabályozott, egy paradigmaváltás* az emberi test megértésének egyetértett oldaláról az emberi test megértésének megoldást kínáló oldalára.”

* Paradigmaváltás jelentése: korszerűtlenné vált tudományos szemléletmód gyökeres megváltozása.

„…Így a 21. századi gyógyászatban az új igazság, hogy a fájdalmas és degeneratív betegségek elsődleges oka, beleértve a rákot és az AIDS-et is a dehidratáció. Tévútra mentünk az orvostudományban és nem ismertük a hisztamin* szerepét az emberi testben, át kell formálnunk a Water_MineralWater_Wikimediamegértésünket, mert most már ismerjük a megoldást sok olyan beteg állapothoz, amiket anti-hisztaminokkal** kezelnek, és ez a megoldás a víz.”

* A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, mely részben a szervezetben termelődik, részben pedig élelmiszerekkel kerül be. A sejtekből felszabadulva gyulladásos (pl. asztmás vagy szénanáthás) reakcióhoz vezethet. Dr. Batmanghelidj forradalmasította a hisztaminról alkotott elképzeléseket, felfedezései szerint ugyanis ez az az anyag a testben, ami az idegrendszeren keresztül, a legfőbb felelőse a test vízszabályozásának.

** Az anti-hisztamin a hisztamin hatását gátló anyag. Gyógyszerként használatos például allergiák, túlérzékenységi reakciók kezelésében.

„A víz domináns és életbevágó szerepét az egészségben és a jólétben az orvosi és tudományos körök ignorálják és ezáltal lehetővé tették a gyógyszeriparnak, hogy rászedjék a társadalmat. De, amit ez az iparág megtett a pénzügyi nyereségért, megfelel egyfajta terrorizmusnak, mert terrorizálják az embereket a taktikájukkal, miszerint félelmet ébresztenek a tv-n és a médián keresztül és ráveszik az embereket, hogy orvoshoz menjenek és gyógyszerek felírását követeljék. Egyik ilyen például az asztma. Az   asztma a dehidratáció állapota és az egyik hirdetés, amit mostanában látok mindenütt, ezt mondja: »Az életnek kellene elvennie a lélegzetedet, nem az asztmának.«”

„Ne hallgass arra, amit az orvosok mondanak, az orvosok nem tudják mi a baja a testednek, és sajnos az orvosok, akik benne vannak a fő folyásban, biztosan nem tudják. Én sem tudtam, 22 évet kellett eltöltenem kutatással, hogy eljussak a megértésnek erre a fokára.”

„Azok, akik az egészségügyi rendszerben úgy döntenek, hogy ignorálják ezt az információt és folytatják a gyógyszerek használatát olyan esetek kezelésére, amiket alapvetően a dehidratáció és ásványianyag hiány okoz, a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény vádjának vannak kitéve.”

„…ma egy »betegápoló« rendszerünk van, ahol az emberek egyre betegebbé és betegebbé Lung-Cancer-Chemotherapy1válnak, és ahol a receptre felírt gyógyszerek csak az USA-ban 150 000-200 000 embert ölnek meg évente, – nem »orvosi hiba«, hanem a felírt recept a hibás – pedig pontosan betartották az orvos utasításait. Minimum 200 000 ember hal meg minden évben. Két millió ember lesz betegebb Amerikában a receptre felírt gyógyszerek által, mert az orvosi társadalom soha nem értette meg a dehidratációt és a dehidratációt orvossággal kezelték.”

„Hogyan mutatja meg magát a dehidratáció? Négy fő módja van: érzékelések, víz adagolási programok, a test vízért való krízis kiáltásai és betegségek szövődményei. És tudd, hogy egy betegség szövődménye lehet a halál is. Szomjúságérzet, fáradság érzet, akkor is, ha nem dolgoztuk magunkat halálra aznap, az első dolog, amit érzel, ha felkelsz reggel, amikor úgy érzed nincs kedved kiszállni az ágyból, mind azért van, mert dehidratált vagy. Ilyenkor jobban teszed, ha azonnal megiszol egy kis vizet. Nyolc óra alvás alatt megtagadtad az agyadtól az energiát, a hidroelektromosságot*, és a dehidratáció miatt fáradtnak érzed magad. A víz, mint egy »jó arcon csapás«, 3-5 percen belül kiránt az ágyból. Felhevültség, ingerlékenység, nyugtalanság, levertség, depresszió, alkalmatlanság érzése, nehéz fej, sóvárgás, tériszony, mind a dehidratáció komplikációja. A depresszió biztosan a dehidratáció egyik jele.”

* Hidroelektromosságnak a víz segítségével nyert elektromosságot nevezik. Az agy 80%-a víz és 25 milliárd idegsejtből áll, amelyek egy kiterjedt elektromos hálózatot alkotnak.

„A test aszályprogramja: a szervezet igazi szomjazásának jele az asztma, allergiák, magas vérnyomás, idős kori cukorbetegség és az autoimmun betegségek. Ezeket mind a dehidratáció hozza létre.”

„…Tehát a víz egy ismeretlen tényező, amit Isten megmutatott az emberiségnek gondterhelt és ínséges időkben, amikor a gyógyszeripar rabszolgái és az orvostársadalombeli kollégáim nemtörődömségének viz-1áldozatai vagyunk. A kezelési eljárás nagyon egyszerű: először állítsd meg a dehidratációt. Szükséged van vízre rendszeresem, szükséged van sóra rendszeresen. Szükséged van a napi mozgásra, mert az agyad kémiai működése attól függ, hogyan mozgatod az izmaidat.”

”…A vízre az étel előtt van szükséged. Az első dolog legyen reggel, ha felébredsz, hogy igyál két pohár vizet, hogy  megszüntesd az éjszakai dehidratációt. Aztán vízre van szükséged fél órával étkezés előtt, mert, ha szeretnéd megemészteni az ételt, akkor jobb, ha megadod neki a vizet még előtte. Szükséged van egy pohár vízre két és fél órával étkezés után is, hogy befejezd az emésztési folyamatokat és hidratáld a területeket, amik vizet veszítettek a keringés miatt. Miden negyed liter vízhez szükséged van egy negyed teáskanálnyi sóra, és szükséged van még más ásványi anyagokra is, hogy szabályozni tudd azt a vízmennyiséget, ami a sejtek belsejében tárolódik.”

„…Erről az információról szónokolni kell, szájról szájra kell terjeszteni, mindenféle formában, ahogy csak lehetséges, mert nincs más mód arra, hogy megtörjük a gyógyszeripar a társadalom nyakán és torkán tartott szorítását. Elkezdtem egy ügyvéddel tárgyalni arról, hogy eljárást indítsunk az FDA* ellen, mert úgy hiszem az FDA hanyag volt a közönség informálásával kapcsolatban és teret adott a gyógyszeripar módszereinek, hogy a dehidratációt gyógyszerekkel kezeljék, és úgy vélem, hogy az ezzel okozott kár sok gyermeknek hoz kényelmetlenséget és elhúzódó problémákat. Tizenöt millió asztmás gyermek van Amerikában…”

* Food And Drug Administration, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet, a hatóság, ami többek között a gyógyszerek és élelmiszerek engedélyezésért felelős.

„…Osszátok meg Isten ezen áldását másokkal, és szálljatok szembe a jelenlegi egészségügyi rendszerrel és azokkal, akik még nem tudják, hogy a krónikus dehidratáció a legtöbb degeneratív betegség gyökere az emberi szervezetben.”

Nyers zabtejszín

Nemrég fedeztük fel párommal a zabot. Ezt az értékes gabonát nyugodtan beépíthetjük a paleo étrendünkbe, mivel viszonylag alacsony a szénhidrát tartalma. Egy dologra kell vigyázni vele: áztatáskor hozzá kell adni 1/5 arányban más gabonát vagy lisztjét, mivel nem tartalmaz fitáz enzimet, amely lebontaná a fitinsavat a héjjából. Amaz viszont jobb ha lebomlik, mert képes meggátolni a tápanyagok felszívódását.

Sokan vannak manapság, akik keresik az alternatívát aoatmilk tehéntej leváltására. Álljon itt egy egyszerű recept, amellyel pótolható a tej illetve a tejszín:

1 csésze zabot 1 éjszakán át vízben áztatunk, majd reggel 2 csésze vízzel összeturmixoljuk. Sűrű szűrőn leszűrjük és a fennmaradó zabrostot a legközelebbi étkezésekkor felhasználjuk!!
Kellemes, lágy, zsíros tejszínt kapunk.

A zabtej ugyanígy készül, csak 1 csésze zabot 1 liter vízzel turmixolunk össze az áztatás után.

Tudom, hogy lehet még sokféle növényi tejet készíteni házilag. Mi is szeretjük a diótejet meg a mandulatejet, de a zab egy olcsóbb megoldás és íme néhány nyomós ok, amiért érdemes az étrendünkbe beiktatni.
A zab élettani hatásairól:
A zabtermésekben a többi gabonafélékhez viszonyítva kevesebb szénhidrát található, fehérjetartalma azokéval azonos, zsírtartalma viszont 3-4-szer magasabb. Értékes és könnyen emészthető tápanyagokat tartalmaz. Minden bizonnyal a kiváló beltartalmi értékei miatt vált az utóbbi néhány évtizedben fontoatos ,,erősítő, regeneráló” hatású élelemnövényünkké, melyet a modern táplálkozásban különféle formában (liszt, pehely, korpa, dara, tápszer) kínálnak rendszeres fogyasztásra. Tartalmi anyagai közül a vízoldékony rostok (főként a korpában található sok belőlük), a szénhidrátok közé tartozó béta-glükánok, ásványi anyagok közül a vas és a foszfor, a vitaminok közül a B1-, a B2- és az E-vitamin, valamint az aminosavak emelhetők ki.

A népi orvoslásunkban a zab terméséből köhögést csillapító főzetet készítettek, vagy a belőlük készült pépes borogatással bőrgyulladásokat kezeltek. A növényből készült főzettel sebeket mostak le, és a bőrviszketés csillapítására is használták.

Az ájurvédikus orvoslásban a zabból készült főzetet ópiumfüggő betegek kezelésében az elvonási tünetek közé tartozó fokozott izgatottság mérséklésére használják. Ebből kiindulva dohányosok leszoktatásában is kipróbálták és azt találták, hogy hatására mérséklődött a cigaretta utáni vágy.zab-zsákaban

A modern fitoterápiában a zab virágzáskor learatott, friss vagy szárított virágát és föld feletti részeit, a zabszalmát, illetve a belőle előállított készítményeket használják. Önmagában vagy más növényi hatóanyagokkal együtt elsősorban félelem oldására, valamint idegfeszültség csökkentésére javallott. Több ilyen hatású összetételnek fontos összetevője a virágzáskor begyűjtött zab. A zabszalmát elsősorban külsőleg alkalmazzák – gyulladt, korpás és viszketéssel járó bőrbetegségek kezelésére, borogatásként vagy gyógyfürdőnek.

spiced oat milk 019 - CopySzámos klinikai kísérlet eredménye támasztja alá azt, hogy a zabkorpa fogyasztásának összkoleszterin- és LDL-koleszterinszintet csökkentő hatása van, ami hangsúlyosabbá teszi a zabkorpa fogyasztásának jelentőségét. Ez utóbbi hatások a béta-glükánoknak köszönhetők, mely vegyületeknek a sebgyógyításban és a bőr immunvédelmében is fontos szerepük van.

dr. Babulka Péter

Patika magazin
forrás: http://www.utisugo.hu/wellness/szepsegapolas/nemcsak-a-lovaknak-ugye?-46476.html

Aktív szén – az elfeledett csodaszer

Aktív szén

Soha nem látott fontosságúvá vált korunkban, amikor általánossá vált a tömegmérgezés.

Szinte végtelen hatásosságát száz éve már az orvostudomány is elismerte, ma agyonhallgatja, sőt nevetségessé teszi azt, aki csak megszólal is ez ügyben.
1813-ban egy Bertrand nevű kémikus nagyközönség előtt bevett 5 gr arzént (1 púpos kávéskanálnyi), ami 150 ember halálához elegendő.
1831-ben egy másik francia, Touéry (montpellier-i patikus) tartott bemutatót, de ezúttal a Francia Akadémia tudós orvos urai előtt; 1 gr strychinint nyelt le (10-szer többet a halálos dózisnál). Ez a méreg 10 perc alatt végez az emberrel a teljes tébolyig feszített röhögéssel és lélegzetvesztéssel. (A látványtól is örök sokkot lehet kapni.) Az akadémikus urak teljes döbbenetére Touéry teljesen nyugodt maradt és mosolygott a tudományos urakra.20080826112852203
Az ebers-i papirusztól (ie. 1550) Hippokrátészen keresztül, és századok orvosain át használják és javallják.
A XIX. század végén és a XX. század elején 40 orvosi disszertáció szól róla.
A mai kutatások azt is bizonyítják, hogy megköti a vírusokat és a baktériumokat is, sőt a baktériumok termelte mérgeket a belekben (vagy fordítva).
Megköti a permetszerek, gyomirtók mérgeit, idegen hormonokat, sőt még a radioaktív anyagok egy részét is, valamint orvosságok, ideggyógyszerek, fogamzásgátlók maradékát is.

Az utóbbi tíz évben csak angolul 500 tanulmány jelent meg – 10 000 tudományos referenciával – ezzel kapcsolatosan.
A legújabb kutatások a vese megtisztítását és ösztönzését is igazolják.
Mindent egybevetve a faszén a legegyszerűbb, a legolcsóbb és leghatásosabb tisztító és felújulást segítő szer, amit sem a népesség, sem a betegek, sem az orvosok java nem ismer.
– 1 cm3 faszén 1 km2 felszívó felülettel rendelkezik, 40-szer több, mint az agyagé;
– 500 gr faszén 50 000 millió pórust tartalmaz;
– tömegének 97-100-szorosát képes megkötni, pl. szén-monoxidból, 180-szorosát ammóniából, 165-szörösét kéngázból.

A faszén hatása a belekben

A bélfal áteresztő, ozmózis elven működő felület, így kiegyenlíti a bélfalon belüli és kívüli oldható anyagokat. Vagyis, ha a belek el vannak szennyeződve, akkor a limfatikus rendszer, a nyirokrendszer nem tud a belekbe jutni.
Az aktív szén felszabadítja a bélfalakat, így az ozmózis elven megtisztítja a vért és a nyirokrendszert (vérsavót).

Dr. Denis Burkitt kutatásaiban az alábbi tényeket közli:
– a természeti népek az elfogyasztott étek salakanyagának 80%-át átlagosan 32 óra alatt eltávolítják,
– egy európai organikus élelmiszereket fogyasztó ember 40 óra alatt,
– egy átlagos tömegétkezést folytató angol fiatal 72 óra alatt,
– és egy öreg angol 360 óra alatt! (15 nap!!!).
Ennek ellenőrzésére is kiváló a faszén vagy a céklarépa.
Még teljesen egészséges szervezetű, organikus eredetű növényi étkezésnél is 5 nap, amíg a maradék salakanyag 100%-osan távozik; vagyis a méreg vagy allergiaanyag 6 napig utazik át és szívódik fel!

A faszén-kúra segítségével megtisztíthatjuk
szervezetünket a helytelen táplálkozás során
felgyülemlett méreganyagoktól is.

A mérgek hosszú során túl a faszén semlegesíti a kígyómérget, méh- és darázscsípést, bögöly vagy pöcsök csípését, lódarázs csípését, skorpió- és pókcsípést, tengeri és víziállatok csípéseit.
Semlegesíti az élelmiszerekben felhalmozódott mycotoxinokat (az antibiotikumok hagyatéka) és az egészen kíméletlen aflaxinokat.
Javallott használatához a lista nagyon hosszú, csak a leglényegesebbek az említetteken túl:
– rossz lehelet
– krónikus csuklás
– szapora széljárás
– kivezetett végbélnyílásnál
– hasmenés, gyomorrontás, felfújódás, gázosodás
– túl folyékony széklet
– meleg égövi hasmenés
– minden gyomor- és bélbetegség
– viszketegség (még akkor is, ha már teljesen elszabadult)
– túlzott epeváladék
– újszülöttek sárgasága (besárgulása) esetén 4,5 gr faszén naponta
– májzsugor (cirrózis) és máj okozta agybántalmak
– alkoholizmus (1 gr faszén -1/2 kávéskanálnyi- közömbösít 60 ml pálinkát)
– toxicomániák (drog, dohány, stb.)
– mérges gombák (gombamérgezés)
– gyógyszermérgezés esetén (pl. aszpirin, paracetamol (jelen pillanatban több mint 50 gyógyszerben van, gyulladás gátlókban, fájdalomcsillapítókban, tönkre teszi a májat, vesét, szívet stb.), altatók, antidepresszánsok, antibiotikumok stb.)
– ételmérgezés
– koleszterol szint
– kígyómarás, méhcsípés (pakolásként és belsőleg)
– szemgyulladás
– fogmosás, fehérítés

Dr. Yatzidis athéni orvos bizonyította, hogy még napi 50 gr mennyiség 20 hónapi fogyasztása sem jár semmilyen hátránnyal.

Adagolás:
Kúraként kimérni! Esetenként más, de átlagosan:
– 2 evőkanálnyi 3x naponta 15 napig (~ 30 gr naponta)
– aztán 1 kanálnyi naponta 3x 1-4 hónapig (Ez teljes sejtfelújítást eredményez!)
– Gyermekek az evőkanál helyett kiskanálnyit fogyasszanak 15 napig.

Mérgezés esetén:
– 50 gr felnőtteknek
– 1 gr/kg gyermekeknek
– 4-6 óránként 20-50 gr faszenet beveszünk 2 napig
Öngyilkosságnál és kómás állapotnál emelhetünk 100-120 grammig.
1 evőkanálnyi = 5 gr

Faszén kúra alkalmazása:

Dr. faszén, maga az orvos
– egyedi esetekben (mérgezés, felfúvódás, hasmenés, gyomorsav túltengés stb.)
– kiegyensúlyozott étkezés mellett: – hetente kétszer
– 1 hétig havonta
– 3 hétig kétszer évente
A lassú égésből visszamaradt faszén a jó (fűz, nyír, nyár, hárs, bükk). Vigyázat! A patikai aktív szén például csont alapanyagú.
A faszén kúrának semmi nem tud ellenállni, gázok, alkaloidok, oldószerek, a bélflórában megtelepedő rothasztó baktériumok, alkohol, mérgek, drogok, nehézfémek és az arzén sem.
Figyelem! Használatánál egy megkötés van csak: Olyan orvosságok mellett, amelyek az adott pillanatban szükségesek, NEM alkalmazható! (Pl. a fogamzásgátlót is közömbösíti)

A faszén készítése

Faszén készítése:

– lyukat ásunk
– tüzet rakunk a gödörben
– amikor már az egész parázslik, fölé rakjuk az elszenesítésre váró fát (ágak vagy hasítékok)
– letakarjuk egy fém, cserép vagy falappal és a kiszedett földdel

Alkalmazása a húsipar és a tejipar „gyönyörűséges” kettőse okozta „méregzsákká” válás megtisztítására:
-1 kávéskanálnyi szén egy csésze (250 ml) vízben, zöldteában vagy más gyógynövény forrázatában;
– de a legősibb tudás gabonatejben mondja – így nagyon gyorsan közömbösíti a vér savasságát.

Adszorbeáció
– magába szív
– fizikai jelenség
– a faszén felületén fennakadnak a molekulák
Abszorbeáció
– maga felé szív (pl. a bélfalon át is, így tisztítja a vért és a testnedveket)

Amiket a faszén nehezen adszorbeál:
– erős savak: sósav, kénsav, salétromsav
– erős lúgok: nátronlúg (szóda), lúgkő (hamuzsír)
– hígítók: etanol, metanol, aceton, ethylén-glykol, petróleum származékok
– Lítium sók, vas és nehézfémek cián, cianid.
Ezeket is közömbösíti, csak lassan és ismételt dózisokban.
Az étkezéstől távoli időben vegyük be, ha kúraként használjuk, mert a vitaminokat és egyéb szubsztanciákat is magához veszi!

Kelt Vönöckön, az Úr 2007. évében Somlósi Lajos

Cukor Blues

Aki olvasta a Cukor Blues című könyvet, annak nincs kétsége afelől, hogy korunk egyik legalattomosabb “mérge” a cukor, ami ráadásul kínzó függőséget is okozhat – akár egy másik fehér halál: a kábítószer.

A cukor azon formájára, ahogy manapság fogyasztjuk azt, nincs szüksége a szervezetnek. Valójában az emberiség nem is fogyasztott élelmezési céllal soha cukrot, kivéve az elmúlt 100 évet. És lám-lám, “véletlenül” pont innentől datáljuk az úgynevezett civilizációs betegségek rohamos és járványszerű megjelenését is, mint a rák, a diabétesz, a szív- és érrendszeri problémák, és az elhízás.

Ez az édes vajon az az édes?
Mivel sok olvasónk még hitetlenül áll a “NO CUKOR” elméletünk előtt, és nem érti, miért is tiltjuk a cukortól, amikor az egy fontos táplálék, és öraganyáink is sütöttek süteményt, mégsem voltak tőle betegek, kicsit jobban utána mentem a cukorfogyasztás történelmi és gasztrokultúrális vonatkozásainak.1463sugar
Történelmileg visszatekintve valószínű, hogy az ember ízlése nem sokat változott, mert az édes ízt – mint azt sok régészeti lelet is bizonyítja – a korábbi idők embere is kedvelte, s ezért egyik fontos tápláléka a méz és az édes gyümölcsök voltak frissen, vagy szárított formában. De kérdés az, hogy az őseink által kedvelt édes íz, vajon ugyanaz az édes íz, amit manapság is a szánkban érzünk, amikor pl. megeszünk egy mignont? És vajon hány ember tartaná ma édesnek azt a piskótát, amelybe nem tettünk cukrot, csak némi aszaltgyümölcsöt?

A cukorfogyasztás története
Ha a cukor fogyasztásának mértéktelen elharapózását az étkezési szokásaink megváltozásában keressük, akkor ennek feltárására a legjobb forrás a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében készült tanulmány a magyar táplálkozási szokásokról és alapanyaghasználatról. Érdekes módon a tanulmány a cukrot a fűszerek között sorolja fel, amely a mai kor hlumps-of-sugar-on-a-spoonáziasszonyának talán fogalomzavart is okozhat, mert megszoktuk, hogy a fűszerekből csak egy csipetnyi (milligrammnyi) mennyiségeket használunk, míg a cukrot 10-30 dekányi mennyiségben adagoljuk az ételekbe. Pedig régen valóban csak csipetnyi mennyiségeket használtak az ételek édesítésére. Sőt, volt időszak, amikor a cukrot gyógyszerként aposztrofálták, és csak bizonyos betegségek esetén szabadott szedni belőle egy minimális mennyiséget.

Lássuk, mit ír erről a tanulmány:

Fűszer, gyógyszer, vagy méreg?
“A fűszerek közt említettem a kora újkorban a cukrot. Az import nádcukrot (nádméz) akkor valóban a fűszerekkel együtt, borsos áron árusították. Az európai kontinensen a cukor orvosságként jelent meg a 10. században, és csak a 14. század folyamán lett a fűszerekkel együtt kezelt élvezeti cikk. A cukornádültetvények több lépcsős kiterjedése és végül a répacukorgyártás megindulása ellenére a cukor luxuscikk maradt a kontinensen csaknem 1900-ig.

Az Európában rendelkezésre álló cukormennyiségből a 14. század első felében fejenként évi 20–25 gramm, a század végén 50–62,5 gramm, 1600 körül 222–286 gramm és végül 1800-ban 1–1,2 kg jutott volna egy-egy lakosra (Mauruschat, H. H. 1975: 64, 176). A tényleges fogyasztás azonban társadalmilag és területileg igen egyenetlen volt. Magyar vásárlónak egy font cukor 1600-ban egy sertés árába került. A “fehér nádméz” drágább volt a “feketénél”(kevésbé finomított barna cukor).”

Talán innen ered az a mondás is, hogy “Drága, mint a cukor!”. SUGAR_554372fMegdöbbentő, hogy a 17. századi éves cukorfogyasztása volt annyi egy embernek, mint amennyit ma 1 nap alatt megeszünk tudattalanul, rejtett formában, élelmiszeradalékként. Arról meg ne is beszéljünk, amit direkt formában fogyasztunk kockacukor, édességek, sütemények és üdítőitalok formájában.

Árulkodó süteményes-könyvek
Édesanyám nagy szakácskönyv-gyűjtő volt, és az ő kincsei közt kutakodva vettem észre, hogy a süteményes könyvekben ugyanaz a sütemény más-más cukoradagokkal szerepel. Míg a századfordulós szakácskönyvben a piskótához 5 dkg cukrot írtak elő, Maria Hajkova 1954-ben kiadott süteményeskönyvében ez már 12 dkg, a 80-as évek receptúráiban ez 20 dekára nőtt, míg most, ha beütöm a google-ba azt, hogy piskóta recept, akkor 30-35 dekás adagokkal kell szembenéznem. A többi összetevő viszont változatlan mennyiségű maradt. És még valaki meg meri kérdőjelezni, hogy a cukor függőséget okoz?

“A társadalmi középrétegnek szóló Tótfalusi-szakácskönyv édesített ételeihez 2:3 arányban ajánlott cukrot és mézet. Köztük húsételek is voltak. A kora újkori céhlakomákon a záró gyümölcsfogás előtti tejben főtt rizskása volt egyedül cukrozott étel, s lehetett ilyen a béles is. A 18. században már olyan mennyiségű gyarmati cukor érkezett Európába, hogy a kontinens azt nem is tudta mindig fogadni. Azért nem, mert a fogyasztás csak a felső társadalmi rétegek körében sűrűsödött. A köznép ebbe egyelőre csak a cukorkikötők (Közép-Európában Hamburg) közvetlen szomszédságában kapcsolódott be. A Mária Terézia alapította és csak 1824-ig működött fiumei nádcukor finomítónak nem volt ilyen hatása.

A 18. század végétől azonban a cukorfogyasztás jelentősen megnőtt Ausztria–Magyarországon (1800: 0,4 kg fő/év a Lajtán túl). 1768-ban Magyarország és a Bánság együttes fogyasztása még nem haladta meg Bécsét egyedül. A századvég új hazai szakácskönyvei, receptgyűjteményei mind cukros süteményekkel foglalkoznak. Mellettük ekkor bukkan fel a fagylalt, limonádé. A fogyasztást növelte a kávézás terjedése is. Végül 1831-ben megindult a répacukorgyártás Magyarországon. 1848 után a hazai fogyasztásban már csak a répacukor számottevő. Az iparág az 1860-as évektől exportképes, majd a 20. század elején éppen a cukorgyártás a legerősebb azon élelmiszeripari ágazatok sorában, amelyeknek a hazai malomipar világpiaci térvesztése során exportőrként fontos szerep jut. Ez a folyamat jelentősen leszorította a cukorárakat.

A cukorfogyasztás a reformkortól 2007-ig a következőképpen alakult:
Cukorfogyasztás Magyarországon 1830–2007, év/fő/kg, háztartási cukorban (Forrás: Kisbán E. 1987-ig: 246;)

Snap4Snap5
A modern gyáripar állandó munkásainak körében az 1880-as években évi fejenként 10 kg körül járt a cukor átlagfogyasztása (Óbudai hajógyár). A parasztok közt rendszeres cukorfogyasztóként ebben az évtizedben csak a Sopron megyeieket emelték ki, ami egybevág azzal, hogy itt a lakodalmi kuglófot már bevezették. Ugyanitt azonban az átlagfogyasztás csak 4 kg a második világháború előestéjén.

A paraszti cukorhasználatnak három fokozata figyelhető meg (Kisbán E. 1987). Ezek időhatárai az egyenlőtlen fejlődés következtében pár évvel, évtizeddel mind a paraszti rétegek, mind az egyes tájak tekintetében egymásba csúszhatnak. Az első szakaszban, amely visszanyúlik a kora újkorba, parasztok egészen nagy ünnepen cukrot tehettek – presztízs szemponttól is vezetve jól látható módon – tejbekására, fánkra, bélesre. Ezek cukrozásáról szólnak a 18. század végén kezdődő nyomtatott vőfélykönyvek szövegei és konkrét esetek egyaránt. (…)

A korai 19. századtól kezdve tudunk nagyünnepi cukrozott fánkról, forgácsfánkról, bélesről más forrásból is parasztoknál. E szakasz jelképe a nagyünnepi cukros tejbekása lehetne. Tulajdonképpen ugyanezt sütötték a kásás bélesbe.

A cukor a luxus és a gazdagság jelképévé válik
A cukorhasználat második fokozata akkor kezdődik, amikor cukorra alapozott új édes süteményt vezetnek be parasztünnepekre. Az első ilyen Nyugat-Dunántúlon a kuglóf. Legjellegze800px-Sugar_2xmacrotesebb mégis a lakodalmi torta, amelynek diadalmenete az 1880-as évek végétől kezdődik. E szakasz jelképe a paraszti cukorluxus csúcsa (mert a cukor még mindig luxus számukra), az égetett cukorból készült korai grillázstorta. Erre az időszakra esett egyébként az ünnepi cukros kávé korai paraszti tálalása.”

Ebben az időszakban nagy divat volt a gazdagok és a külföldiek étkezési szokásait utánozni, és a cukor a gazdagság jelképe lett. A kóstolóba vitt sütemény is a kérkedés egyik formájának számított, a lakodalmakról meg ne is beszéljünk, lásd a fent említetteket.

A “boldog békeidők” korszaka hozta el azt, hogy rangtól és vagyontól függetlenül bárkinek kerülhetett az asztalára édesség. És mint a gazdagság és a jólét szimbóluma – került is! Sajnos egyre több…
“A paraszti cukorfogyasztás új szakasza az első világháború után bontakozott ki. A hazai átlagfogyasztás 1900–1914 között 4 kg-ról 8 kg-ra nőtt, a két világháború között 10 kg körül ingadozott. Ebben már a parasztság is érezhetően részt vett. Megszaporodtak formában és gyakoriságban a cukros ünnepi ételek, megkezdődött a köznapi fogyasztás.”

Emlékszem, hogy 1902-ben született nagymamám soha nem használt a lekvárfőzéshez cukrot, míg az 1917-ben született nagymamám viszont annál többet: 1 kg gyümölcshöz 1 kg cukor dukált.
“Az 1920-as évek elején egymástól távoli vidékeken indult új cukros sütemények készítésének hulláma, elkezdődött a cukros lekvárfőzés, később befőttkészítés. Közben a korábban csak nagyünnepi édes tészta vasárnapi étel lett, s legalább az asszonyok és gyerekek egyre többfelé reggeliztek édes kávét. E szakaszból már egyenes az út a második világháború utáni sokkal magasabb fogyasztás felé.”sugars

Öregebb nagymamám mesélte, hogy a háborúban csereeszköz volt a cukor, oly mértékig a vagyon jelképe volt. Mivel neki sikerült cukorhoz jutnia, viszont nem használta, 1 kg cukorért sikerült kapnia 10 kg búzát, amivel sikerült kihúzniuk az ínséges időket.
A háború után pedig az emberek zöme a veszteségei iránt érzett fájdalmat cukorba fojtotta…

Napjaink cukorfogyasztása
Az új kor táplálkozási szemlélete teljesen megváltozott.
“A legújabb kori hazai cukorfogyasztás (1985: 35,3 kg) a közép-európai átlag közelében van (Németország 1975: 35,9 kg).”sugar consumption_world
A cukorfogyasztás mértéke szinte elrettentő méreteket öltött az utóbbi években Európa szerte. Angliában az 1 főre jutó átlagos évi cukorfogyasztás 50 kg, az USA-ban 54, Mexikóban 60, míg Magyarországon mintegy 40 kg. Ez azt jelenti, hogy naponta egy ember Angliában 14, az USA-ban 15, Magyarországon pedig 10 dkg fehér cukrot fogyaszt el. Közel tízszeresét, mint 100 évvel ezelőtt.
Amikor a cukor ipari előállítása megkezdődött, még kevesen sejtették, hogy ez a folyamat mihez vezet az emberi egészséget illetően. Az utóbbi években azonban olyan kutatási eredmények, orvosi megfigyelések kerültek publikálásra, amelyek segítik a tisztánlátást ebben a kérdésben is.

A cukor és az egészség összefüggései

A cukor összes egészségromboló hatása még a mai napig sem tisztázott teljes mértékben, de a jelenlegi ismeretek birtokában már biztosan kijelenthető, hogy ebben a mennyiségben fogyasztva rendkívül káros. A kutatások sejtetni engedik, hogy a szervezet legfontosabb életfolyamataiban okoz komoly és visszafordíthatatlan torzulásokat. Sajnos a köztudatban kevéssé ismert a cukor többirányú károsító hatása. Az erről szóló írások többnyire csak a fogszuvasodással és az elhízással foglalkoznak, de ez csak egy része a tényleges következményeknek. Szinte mindegyik civilizációs betegség kialakulásában közrejátszik, ráadásul az immunrendszert is tönkreteszi azáltal, hogy a bélflórát és annak jótékony baktérium összetételét károsítja. Sokan nem is sejtik, hogy makacs allergiájuk, ekcémájuk, fejfájásuk, fáradékonyságuk megszűnhetne csak azáltal, ha elhagynák étrendjükből a cukrot.

Látvány és íz, de nem EGÉSZSÉG!

Látvány és íz, de nem EGÉSZSÉG!

A rendszeres és mértéktelen cukorfogyasztás károsíthatja a szívet és érrendszert, a szemet, a fogakat, az emésztőszervek nyálkahártyáját, a hasnyálmirigyet és az idegrendszert, hátrányos a máj és a vese működésére is és megzavarja a hormonháztartást. Hosszabb távon elhízást, más esetben tápanyagszegénységet, cukorbajt okozhat, az erjedési folyamat miatt pedig gyakran szellemi tompaságot, ingerlékenységet, kedvetlenséget, rossz közérzetet.

Persze ne gondoljuk azt, hogy szinte minden betegségért a cukor a felelős. Lehet, hogy sok esetben nem mint ok szerepel, hanem mint súlyosbító vagy kiváltó tényező, de ez is elég indok a kérdés átgondolására. Az azonban tény, hogy igen sok tekintetben károsítja az emberi szöveteket, és a szervezet legkülönbözőbb részeiben okoz panaszokat. A cukor hatásaival kapcsolatos kutatások természetesen nem értek véget, de az eddigiek is sejtetni engedik a további eredmények irányát.

Miért nem publikálják az eredményeket?
A táplálkozástudományi kutatások, publikációk sokszor ipari érdekeltségtől is függnek. Ennek tudatában érthető, hogy a cukorral csak érintőlegesen foglalkoznak, hiszen ha széles körben kitudódna a valóságos hatás, az nagy veszteségekkel járna a cukorgyártók, az élelmiszeripar, de leginkább a gyógyszeripar berkeiben. Egyrészről óriási ipari profitkiesés jelentkezne, másrészről a fogyasztónak is le kellene mondania az édességek, cukrászsütemények, kekszek széles választékáról. Amiről szinte lehetetlen lemondani, ha kialakult a cukorfüggőség.

Cukorfüggő társadalom
Tapasztalatok bizonyítják, hogy az édes ízű ételek fogyasztásáról az embereket leszoktatni még abban az esetben sem lehet, ha az a gyógyulásukat idézhetné elő. Az ember függővé vált az édes íztől, szinte rabja lett ízlelő bimbóinak. A leszokás hasonló agresszivitást kiváltó, test- és elmesanyargató mellékhatásokkal jár, mint a szintetikus kábítószerekről való leszokás. Az ipar ezt a folyamatot – azaz a lakosság függővé tételét – csak fokozza a haszon reményében, a tudomány pedig szinte tehetetlenül áll a háttérben. Persze a helytelen életmód tömeges méretűvé válása egy idő után népbetegséget idéz elő. A népbetegségek pedig egy újabb üzletág malmára hajtják a profitot, amit úgy hívunk, hogy gyógyszeripar…

Forrás: antalvali.com

A „szívbarát” margarin

Legutóbb dr. Litsek Ákos megdöbbentő előadást tartott a helyes táplálkozással kapcsolatban, ezen belül is a margarinokról. Az elhangzottak annyira új és más megvilágításba helyezik a témát, hogy úgy gondoltuk, érdemes egy cikkben is felhívni ezekre az ismeretekre a figyelmet.

margarinA koleszterinnel kapcsolatos általános tévismeretet a margarin gyárosok használták ki hatalmas piacok megteremtésére azzal, hogy a margarin sokkal egészségesebb, mint a vaj, mert az nem tartalmaz koleszterint. Mindenek előtt is, a koleszterin nem egy ártalmas anyag, hanem az anyagcsere egyik pillére, amely nélkül emberi élet nem létezhet. Másodszor, az ételben előforduló koleszterin nem tud a vérkeringésbe belekerülni, mert azt kizárólag a máj szabályozza. A máj a vérkoleszterint, ártalmas anyagok leküzdésére emeli fel, ha azok a szervezetbe kerülnek.

Az irónia ott van, hogy jóllehet a margarin nem tartalmaz koleszterint, de ha ez a szervezetbe kerül, a máj védekezésképen fel fogja emelni a vér koleszterin tartalmát, tekintve, hogy a margarin egy ártalmas vegyi anyag.

Ahhoz, hogy a margarin mibenlétével tisztába kerüljünk, szükséges annak az előállításával megismerkedni.

A margarint a legolcsóbb olajból állítják elő, abból a szappanfőzéshez hasonlóan mindent kilúgozunk. Hátra marad egy természetellenes anyag mely, elveszítette az elektromos töltését, és transzzsírsav néven ismeretes. Hogy megsűrűsödjön, és ne tudjon megromlani, félig hidrogénezik, majd különböző vegyi ízesítők és színesítők hozzáadásával a vajhoz hasonlóvá teszik. Így készül a margarin, ami végül is egy élelmiszernek álcázott vegyi termék.

About-the-Good-and-Bad-Trans-FatA margarin négy módon árt a szervezetnek:

1. Ahol az elektromos töltés nélküli margarin a szervezetbe kerül, ott leállítja az anyagcserét, és pangást okoz, így a legkülönbözőbb szervi problémák állhatnak elő. Ekkor a máj védekezés képen felemeli a vér koleszterin tartalmát, hogy azzal a margarin káros hatását csökkentse.

2. Mivel a margarinnak nincs elektromos töltése, ha az a koszorúérbe kerül, azt az érfal visszalöki, mivel nem tudja felismerni és a margarin ott helyben, le fog rakódni.

3. A margarin felborítja a superhormonok egyensúlyát, ennek következtében a Prostaglandin 2 és a Thromboxan 2 kerülnek túlsúlyba. Az előbbi érszűkületet, a másik pedig vércsomósodást fog előidézni, ami előrehaladott érelmeszesedés esetén szívinfarktust okozhat. A margarin tehát nem annyira szívbarát, mint ahogy azt hirdetik. Sőt, kimondottan káros és veszélyes!

orig4. Végül még a margarin kémiai rákokozó is lehet, ha az immunrendszer le van gyengülve 70% alá.

Ezt Joanna Budwig Nobel díjas német biokémikus fedezte fel a múlt század végén.

Meglehetősen ironikus, hogy a margarint azzal hirdetik, hogy nem tartalmaz koleszterint, aminek még akkor sem lenne jelentősége, ha azzal a margarin telítve lenne. A máj viszont védekezésképen fel fogja emelni a vér koleszterin tartalmát, hogy a margarin káros hatásai ellen védekezzen.

Ha valaki a konyhában letenne a földre egy kis margarint, ahol egerek vannak, csodálkozva fogja tapasztalni, hogy azok nem nyúlnak hozzá, mert érzékelik, hogy az nem étel.

Felejtsük hát el a margarint, még ha az olcsóbb is, mint a vaj, és fogyasszunk vajat. Ezzel tartozunk az egészségüknek!

Ne edd! – ha nitrites pác-só van benne…

“Nitrites pácsó – ízlelgettem a kifejezést. A nitrites még csak mondott valamit, jó voltam kémiából, de mi lehet az a pácsó? Bevallom, először valamilyen Szöged környéki, ízes, tájnyelvi kifejezésre gyanakodtam (“Anyjuk, hozzá má’ be egy kis pácsót!”), aztán jó sokára rájöttem, hogy az nem is pácsó, hanem pác-só. Persze a jobbik, a nitrites fajtából. ”

A történet

Élelmiszeripari adalékanyagokat egész életünk során fogyasztunk, és bár az egyes élelmiszerek többnyire csak kis mennyiségekben tartalmazzák az “E-betűket”, egy év során ezek már több kilóvá duzzadnak. A köztudottan egészségkárosító hatású nitrites pácsót már a XVI. században is alkalmazták Európa-szerte az élelmiszeriparban, de sok halálos áldozata miatt többször is be lett tiltva. Ezek után persze automatikusan merül fel a kérdés: hogy lehet mégis a mai napig használni? A magyarázat csupán annyi: a toxicitásból eredő halálesetek ellenére újra és újra engedélyezték, tehát mi más állhatna emögött, mint az anyagi érdek.

A nitrit első, egész élettartamra kiterjedő toxicitásvizsgálata 1963-ból származik. A vizsgálatok során a kísérleti állatok élettartama egyértelműen lerövidült. A nitrites pácsó további bűneire is fény derült: gátolja a szervezet vitaminellátottságát, a vas felszívódását; a szívben, a tüdőben, az agyban és a vesében degeneratív elváltozást idéz elő; csecsemőknél és gyerekeknél károsítja a méregtelenítő enzimrendszert, a hormonháztartást. Az állatkísérletek során egereknél agresszivitást tapasztaltak, tengerimalacoknál egészen kis mennyiségek is megsokszorozták a halvaszületések és vetélések számát. Mindezen ismeretek birtokában ezt az adalékanyagot mégis legálisan lehet beletenni az élelmiszerekbe. Ezzel azonban sajnos még nem ért véget a lista.

A nitrites pácsóból ugyanis a gyomor savas közegében nitrozaminok keletkezhetnek, amelyekről azt kell tudni, hogy a kísérleti rákkutatók hihetetlen boldogok voltak, amikor felfedezték ezt a vegyületcsoportot, mert ennyire súlyosan rákkeltő anyagokat addig még nem találtak. A nitrites pácsót tartalmazó húsfélékben a serpenyőben történő sütés közben, illetve a gyomor savas közegében is keletkezhetnek nitrozaminok. Ezek az anyagok többgenerációs mérgek. Az állatkísérletek szerint ugyanis, hogy ha egy anyaállatnak egészen kis mennyiségben egyszer nitrozamint adnak, az az utódokban, sőt, az utódok utódaiban is képes rákot előidézni.

Mi a titka?

A nitrites pácsó szép pirossá teszi a húst, felerősíti a füstölési aromát. A nitrozaminok a nitritekből keletkeznek, rákkeltőek, bár ha a hús minősége, és a feldolgozás jó, akkor nem alakulnak át. Ez a vegyület erősíti a pác aromáját, füstölésnél pedig a füstölt ízt, és értékes tulajdonsága a húsipar szemében, hogy általa minél kevesebb húsból és minél több vízből, zsírból állhasson a felvágott. Tehát a húsféle nem veszít a súlyából a pácolás során, hanem épp ellenkezőleg: nyer. A nitrit a sonka vörösségéért felelős, nem is okoz a sonkában semmit. Az emberi szervezetben viszont az anyagcsere során nitrát lesz belőle, ami láttuk: primér rákkeltő, illetve a methemoglobinémia betegség okozója. Mindez csupán azért, hogy vörösebb legyen. A néha kissé sápadt húsipari termékek jót tesz egy kis E-250 (ezzel a névvel anyakönyvezték az élelmiszeriparban), hiszen kellemes, friss rózsás hússzínt eredményez, ugyanis a nitritrózsaszín főzés után is megmarad.

Eltérő vélemények

Szomorú, hogy ezt a mérget napjainkban már a biogazdálkodásokban is engedélyezték, bár feleakkora mennyiségben, mint egyébként, de ettől még nem tekinthető veszélytelenebbnek. De mindezek ellenére vannak szakemberek, akik másként vélekednek a nitrites pácsó híréről. Dr. Szabó Katalin, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal vezető főtanácsosa háziasszonyként először az élelmiszerek szavatossági idejét nézi meg, csak utána bogarássza az E-számokat, ezt ugyanis nem tartja központi kérdésnek. Domoki János az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet főosztályvezető-helyettese szerint sem szerencsés, hogy az élelmiszeripari adalékanyagokat valami ördögtől való dolognak próbálják feltüntetni, hiszen évszázadok óta használunk adalékanyagokat. Pácolt hús nem készülhet nitrites pácsó nélkül. Ez színt, ízt is ad, és nem utolsósorban mikrobiológiai stabilitást, mert azért az élelmiszerek fogyasztása során a legnagyobb veszélyt a mikrobiológiai romlás okozza, melynek során elszaporodnak az élelmiszerben a betegségeket okozó mikroorganizmusok. Dr. Szabó Katalin statisztikái szerint az utóbbi években elenyésző volt az élelmiszerekkel szembeni toxikológiai kifogás, ugyanakkor az élelmiszerek megromlásához vezető mikrobiológiai szennyeződés sokkal nagyobb számú volt. Domoki János hozzáteszi, hogy ma sem használunk több adalékanyagot, mint régebben, csak akkor nem volt kötelező feltüntetni a terméken.

Alternatívák

Az utóbbi években vannak pozitív kezdeményezések is a nitrites pácsó kiszorítására. Egy magyar cég, a MIDL Kft. új, természetes antioxidáns-komplexet fejlesztett ki hazai fűszer- és gyógynövényekkivonataiból. A terméket in vitro (laboratóriumi) és in vivo (termékekben) is vizsgálta a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozás-tudományi Intézete (OÉTI) és munkatársai. A kutatások eredményeképpen hozták létre a Rosmol P-t. „A készítmény enyhe illata, aromája és színe, valamint könnyen adagolhatósága és vízoldékonysága miatt élelmiszer-ipari felhasználhatósága széles körű. Kiválóan alkalmas lehet többek között magas zsírtartalmú, könnyen avasodó élelmiszerek, például húskészítmények eltarthatóságának növelésére, érzékszervi tulajdonságok javítására, és egyben szintetikus antioxidánsok kiváltására. A szintetikus antioxidáns helyett alkalmazott Rosmol P húskészítményekben az érzékszervi jellemzők javulását és az avasodási folyamatok csökkenését eredményezte, így egyes E-számmal jelölt élelmiszeripari adalékanyagok Rosmol P-re cserélhetők, ami nagy valószínűséggel a termékek kedvezőbb élettani tulajdonságai mellett azok piaci értékét is megnöveli”. Nitrites pácsó és starter kultúrák kiváltására hozták létre a Fermstab programot. “A szárazáruk és sonkafélék gyártásánál leggyakrabban nitrites pácsót (E250) (GDL) (E575), illetve különféle starterkultúrákat használnak fel a színkialakítás és az érési folyamatok gyorsítására, illetve az eltarthatóság növelésére. Ezen adalékanyagok használatának legfőbb indokaként általában az alternatív megoldások hiányát, starter kultúrák és GDL felhasználása esetén az érlelési folyamatok felgyorsítását jelölik meg jogosan a gyártók. Nem elhanyagolható kérdés, hogy számos uniós országba a nitrites pácsóval gyártott készítményeket nem engedik beszállítani. Fenti probléma megoldására dolgozta ki cégünk a Fermstab termékcsaládot. Fermstab olyan természetes összetevőkből készült komplex, amely segítségével, megfelelő klímatechnológia alkalmazásával nitrites pácsó felhasználása nélkül lehet terméket előállítani. Az ilyen termékekben az érlelési folyamatok jelentősen lecsökkenthetők, eltarthatóságuk 30%-al megnövelhető.”

Írta: Tóth Judit
2007. March 12.

Forrás:  prokontra.hu

A nyers étel élő táplálék

Táplálkozás és pedagógia

Beszélgetés Benda Judit egészségtanácsadóval

– Részlet

Teljes cikk itt:  http://tt.aula.info.hu/post-37-ta-benda-husrol.html

A nyers étel élő táplálék. Az élővilág csak nyerset eszik, nem főzi-süti meg a táplálékát egyetlen állat sem. Tévhit, hogy a nyers nehezen emészthető: a nyers tartalmazza azokat az enzimeket, melyekre az emésztéséhez szükségünk van. Ha például almát reszelünk, az enzimek elkezdik lebontani, mielőtt a szánkba kerülne. Ezáltal a nyersételek valójában könnyebben emészthetőek, mint a főtt ételek, mert a nyers étel enzimjei is segítenek a lebontásban. Élet csak életből lesz. Senkinek nem jut eszébe, hogy főtt ételt tegyen a komposztba, mert abból nem lesz élet, nem lesz belőle termőföld. Ugyanez ránk is érvényes: bizonyos mennyiségű élő táplálékra szükségünk van. Megfigyelések és kutatások alapján azt a következtetést vonták le a táplálkozáskutatók, hogy az egészségünkhöz ételeink egy harmadának nyersnek kellene lennie. Ez lehet nyers gyümölcs, zöldség, nyers tej, bármi, ami kezeletlen, főtlen, de ide tartozik például a savanyú káposzta is.

Az előző századfordulón egy svájci orvos, Dr. Bircher-Benner Zürichben alapított klinikát, ahol kizárólag természetes módszerekkel gyógyított: táplálkozással, vízkúrával, fürdőkkel, levegővel, mozgással, fénnyel, csoportterápiával. Olyan sikereket ért el a gyógyításban, amelyről a mai orvostudomány csak álmodik. Klinikája világhírű lett, tisztelői között található Gandhi, Rilke, Thomas Mann. Számos gyógyíthatatlannak tartott betegséget is tudott a módszereivel gyógyítani. Gyógyterápiájának fontos részét képezte a nyers étrend, amelynek szerves része volt az eredeti müzli, a nyers gabonakása. Ebben a müzliben a gabona is nyers volt, nemcsak a gyümölcs, frissen pelyhesítették és folyadékba áztatták. Nem volt hőkezelve, édesítve, tartósítva, mint a mai müzlik, amik hetekig, hónapok állnak a boltok vagy a kamra polcain. A müzli nyers formában nagyon értékes táplálék, gyógyító hatású.

Minél betegebb valaki, annál több nyerset kellene ennie. Sok nyers étel fogyasztásával nagyon jól lehet olyan betegségeket is kezelni, amelyeket a mai orvostudomány nem tud gyógyítani. Ilyen például a sclerosis multiplex, de nyers étrenddel gyógyítható még számos ízületi gyulladás, a daganatos betegségek legnagyobb része, a gyulladásos betegségek. Ha valaki nem beteg, akkor pedig egyszerűen az egészségét tarthatja meg könnyedén, ha sok nyerset eszik. Még egy előnye van a nyers ételeknek: csökkentik a sófogyasztást, hiszen a gyümölcsöt nem szoktuk megsózni. Köztudott, mennyire elsózzuk az ételeinket, milyen iszonyatos mennyiségű sót fogyasztunk, ami nem tesz jót a szervezetünknek. Sellye János, aki stresszvizsgálataival vált világhírűvé, azt írja, hogy csak akkor tudott a kísérleti állatokon stresszvizsgálatot végezni, ha túl sok állati fehérjét és sót kaptak, különben nem működött a vizsgálat!

Ezek szerint ha kevesebb fehérjét és sót ennénk, nyugodtabbak lehetnénk… Milyen egyszerűnek tűnik! – Sokat szoktad emlegetni a táplálkozás okozta civilizációs betegségeket. Felsorolnád, melyek ezek?

Jó, de hosszú lesz a lista. A helytelen táplálkozás okozta civilizációs betegségek a következők: fentről lefelé haladva úgy kezdődik, hogy fogszuvasodás, fogínysorvadás, szabálytalan fogsor. Az utóbbi a megelőző generációk helytelen táplálkozási szokásainak következménye. Megfigyelték, hogy amikor a szülők áttérnek a civilizációs táplálkozásra, akkor ez a gyerekeknél, az utódoknál károsítja a csontokat, nem lesz elég széles az állkapcsuk, beszűkül az arccsont, a mellkas, a medence is, emiatt nehezebbek lesznek a szülések.

De folytassuk a sort. Ide tartozik az összes anyagcsere-betegség: az elhízás, a cukorbaj, a vesekő, az epekő, a köszvény. A mozgásrendszeri betegségek: a gerincoszlop megbetegedései, az ízületi betegségek, ízületi gyulladások, ízületi degenerációk, a reuma. A gyomor- és bélrendszeri megbetegedések egy része: a gyomor- és nyombélfekély, a vékonybél- és vastagbélgyulladás, a hasnyálmirigy-gyulladás. A fertőző betegségek iránti fogékonyság, amely a folyton visszatérő felsőlégúti megbetegedésekben, illetve felfázásokban nyilvánul meg. A rák kialakulásában is szerepe van a helytelen táplálkozásnak. A szív- és érrendszeri megbetegedésekért is gyakran felelős, ilyen a szívinfarktus és az érelmeszesedés. Ide sorolhatók még az idegrendszer némely betegségei, valamint számos allergia, melyek kialakulásában komoly szerepet játszik.

Ez alapján úgy tűnik, semmi mást nem kellene tennünk az egészségünkért, mint odafigyelni arra, mit eszünk. Igaza van hát Hippokratésznak, aki azt mondta: „A táplálkozásban keressétek gyógyulásotokat.” Milyen általános tanácsokkal egészítenéd ki mindazt, amiről az elmúlt években hat alkalommal beszélgettünk?

Dr. Werner Kollath táblázata összefoglalja az egészséges táplálkozás leglényegesebb szempontjait. A német orvos évtizedekig kísérletezett a táplálékokkal. Kísérleti állatainak különböző élelmiszereket adott, és azt vizsgálta, hogyan változik az egészségük. E vizsgálatok alapján állította fel a táplálékok rangsorát, azt, hogyan csökken az élelmiszerek értéke a feldolgozottság mértékében.

Hat csoportba osztotta a táplálékokat, de éles vonalat húzott a denaturált és a nem denaturált élelmiszerek között, azon élelmiszerek között, amelyeket megmelegítünk vagy egy bizonyos hőfok felett kezelünk, és azok között, amelyeket nem hőkezelünk. A fehérje kicsapódása miatt tartotta ezt fontos határvonalnak, a fő különbséget abban látta, hogy élő vagy élettelen fehérjét fogyasztunk.

Az első oszlopba tartoznak a természetes élelmiszerek, melyekkel nem teszünk semmit, legfeljebb megpucoljuk őket: ilyen az egész alma, a dióbél, a nyers zöldség. A második csoportba a mechanikusan megváltoztatott élelmiszerek tartoznak: darált dió, reszelt alma, őrölt mák, teljes őrlésű liszt, frissen facsart gyümölcslevek, hidegen sajtolt olajok, pasztörizálatlan tejtermékek. A harmadik csoportot az erjesztéssel megváltoztatott élelmiszerek alkotják. Ide tartoznak a savanyított zöldségek, a savanyodással készült tejtermékek, mint a túró, aludttej, egyes sajtok, a nyers müzli, az erjesztéssel készült italok.

A denaturált élelmiszerek között az első csoportba tartoznak a teljes őrlésű lisztből készült pékáruk, főtt zöldségek, főtt gabonák, főtt húsok, a pasztörizált forralt tej, a nem erjesztéssel készült tejtermékek, teák. Az utolsó két csoportot pedig Kollath professzor már emberi fogyasztásra vagy egészségünk fenntartására alkalmatlannak találta: ezek a tartósított, preparált, finomított élelmiszerek. A tárolás során a levegőben lévő oxigén és a fény elkezdi lebontani a tartósított élelmiszert, és idővel ez a bomlás egyre előrehaladottabb lesz. Például egy nyáron eltett lekvárban télen már szinte semmi nincs, amire szükségünk lehetne, mert a bomlás során elvesztette az értékét. Ettől függetlenül nem kell teljesen kitiltani a lekvárt a háztartásból, főleg ha házi készítésű, cukor- és tartósítószer-mentes – ilyet igenis lehet készíteni! –, de csak módjával fogyasszuk. Tartósított élelmiszerek természetesen a konzervek, a bolti gyümölcslevek, minden tartós tej vagy tejtermék, tartósított pékáru. A tartósítószerek hátrányairól beszéltünk az adalékanyagok kapcsán. A preparálással megváltoztatott élelmiszerek közé tartozik a finomított cukor, a finomított étolaj, az összes finomított lisztből készült termék, az összes adalékanyag és a szójatermékek. Közülük a szójaszósz és a szójabab jelent kivételt.

Mi a helyzet a fagyasztással eltett élelmiszerekkel?

Ezekről nem tudok rosszat mondani. Az alacsony víztartalmú növényeket jól lehet fagyasztani, kiolvasztáskor nem esnek össze.

A hagyományos tartósítással, azaz füstöléssel és pácolással eltett élelmiszerek sem tartoznak az utolsó két kategóriába, mivel ezeket nem főzzük meg, ezért Dr. Kollath a nem denaturált élelmiszerek közé sorolja őket.

De térjünk vissza még egy kicsit a denaturált élelmiszerekhez. Még egyszer hangsúlyozom, hogy az utolsó előtti kategóriába tartozó ételek igen csökkent értékű élelmiszerek, az utolsó csoport pedig a biológiailag legértéktelenebb élelmiszereket tartalmazza. Az utóbbihoz tartozó termékeket technikai úton nyerik, előállításuk során bizonyos élelmiszerekből kivonnak egyes anyagokat, az ilyen termékeknek azonban már teljesen más a hatásuk, mint amiből kiindultak. Kollath professzor azt írja: „Ha az élelmiszer kifejezést szigorúbb kritériumokhoz kötnénk, a preparátumokat törölni kellene az élelmiszertáblázatból.” Bár az alaptápanyagokat (szénhidrát, fehérje) koncentrált formában tartalmazzák, gyakorlatilag teljesen hiányoznak belőlük az élethez szükséges úgy nevezett vitálanyagok.

Említetted, hogy Dr. Kollath állatkísérletei alapján készítette el az élelmiszerek táblázatát. Mesélnél erről egy kicsit részletesebben?

Szívesen. Több kísérletsorozata közül az egyikben a vitálanyagmentes táplálékok hatását vizsgálta, amelyek fehérjét, szénhidrátokat, zsírokat tartalmaznak ugyan, de hiányoznak belőlük a vitaminok, nyomelemek, enzimek. Az ilyen táplálékkal etetett állatok ugyanolyan sokáig éltek, mint „normálisan” táplált társaik, azonban minden egyednél egy sor betegség jelent meg. Ezek a következők voltak: fog- és állkapocs-deformációk, fogszuvasodás, mész lerakódása szinten minden szövetben, az izomrendszer degeneratív elváltozása, korai öregedés jelei, vérkép-elváltozások, a csecsemőmirigy megnagyobbodása, májkárosodás, a bélflóra megváltozása, szürke hályog, ciszták, daganatok. Hullani kezdett az állatok szőre, ekcémák keletkeztek rajtuk, támadó kedvűvé és harapóssá váltak. Érzékenyek lettek továbbá olyan anyagok iránt, amelyek egyébként semmilyen reakciót nem váltottak ki bennük korábban, valamint a baktériumok iránt.

A kísérletek során használt mesterséges táplálék a mi civilizációs táplálkozásunkat utánozta, hiszen fő táplálékaink: a fehér liszt, cukor, margarin, étolaj mind vitálanyagoktól mentes táplálék. Az állatoknál fellépő betegségtünetek pedig megdöbbentő módon az ember gyakori betegségeivel mutatnak hasonlóságot.

Kollath professzor elvégezte a kísérletet denaturált és denaturálatlan fehérjével is, azaz a fehérjét felmelegítette, amitől az kicsapódott. Míg a vitálanyagmentes, ellenben denaturálatlan fehérjén élő állatok magas kort éltek meg, az ugyanilyen koszton, ám denaturált fehérjén élők néhány hét alatt elpusztultak.

Az étrendünkből hiányzó vitaminok, nyomelemek pótlására az emberek jelentős része táplálék-kiegészítőt szed, ezzel próbálva fenntartani egészségét a helytelen táplálkozás mellett.

Sajnos a táplálék-kiegészítők is az utolsó csoportba tartoznak, mivel ezek is preparátumok. Úgy hirdetik őket, hogy a mai élelmiszerekből a föld kizsákmányolása miatt hiányoznak a létfontosságú anyagok, amiket táplálék-kiegészítőkkel pótolhatunk. Nem pótolhatjuk velük a valódi táplálékot, nem helyettesíthetjük velük az élő táplálékot. Mint azt a bioételek kapcsán korábban elmondtam, a bioélelmiszer az, amiben minden benne van, amire szükségünk van, méghozzá feldolgozatlan formában. Egy táplálék-kiegészítő ezt soha nem tudja pótolni, merthogy élettelen táplálék, mindig csak azt tartalmazza, amit a mai eszünkkel gondolunk, hogy tartalmaznia kell. A szervezet egészen másképp dolgoz fel egy tablettában lévő bármit, mint mondjuk egy sárgarépát. Ráadásul sokszor még adalékanyagokkal, édesítőszerekkel, vivőanyagokkal is telenyomják őket, hogy az élelmiszerből, a természetes közegéből kivont koncentrátum fogyasztható legyen.

Az utolsó kategóriába tartoznak a csecsemőtápszerek is. Ha egy anya nem tud szoptatni, először kérjen tanácsot, mielőtt tápszerhez nyúlna. Nagyon reklámozzák az üveges csecsemőételeket, de azokat a feldolgozás mértéke, a tartósítás miatt nem tartom csecsemők táplálására alkalmasnak. Egészen más minősége van az ételnek, ha az anya maga készíti el gyermeke számára. Mi értelme van például sárgarépapürét vagy almapépet vásárolnunk, amikor azt magunk is könnyedén elkészíthetjük, a frissen készült ételek ráadásul többször annyi hasznos anyagot tartalmaznak, mint az üvegben eltett, bomlásnak indult termékek.

Nem is beszélve arról, hogy a csecsemőknek a legfontosabb, hogy a létfontosságú vitálanyagokhoz hozzájussanak.

Érdekes cikket olvastam nemrég egy népszerű magazinban: Amerikában megfigyelték, hogy a vitálanyaghiány magatartászavarokat, agresszivitást okoz a gyerekeknél. Egy teljesen új amerikai vizsgálatról van szó, amely bebizonyította, hogy jó minőségű bioélelmiszerek fogyasztásával, ami mindent tartalmaz, amire a szervezetnek szüksége van, a gyerekek körében tapasztalható növekvő agresszió csökkeni kezd, figyelmük, teherbírásuk pedig látványosan nő. Korábban már beszéltünk hasonló eredménnyel végződő, 70-es évekbeli kísérletekről, vizsgálatokról, ezért hangsúlyozom, hogy ez már egy mai vizsgálat eredménye. Ennek jelentőségét a szülőknek, pedagógusoknak, a téma iránt nyitott embereknek a figyelmébe ajánlom. Ne felejtsük el, gyermekeink későbbi étkezési szokásait mi alakítjuk ki gyermekkorukban. Érezzük át ennek felelősségét!