Az Óperenciás tenger túl – az USA igazi arca

Milyen is valójában a legdemokratikusabb, legszabadabb ország. És kell ez nekünk?

Géczy Gábor a kiváló kutató egyszerűen, néhol már-már keresetlenül fogalmazza meg a “világ vezető országának” haláltusáját.

A felvétel a Két Hollós könyvesboltban készült.

Székelyföldi gyökereim – Gergely István Tiszti

tiszti2-e1313572640252Mindenki csak Tisztiként ismeri és tiszteli. Gergely István Tiszti, egykori csíksomlyói plébános, az árvaházakból kinőtt fiatalokat segítő Csibész és Lázár Alapítványok létrehozója, szeretett „tündérországába”: Székelyföldre invitálja a nézőt.

Vice, a szülőfalu, Csomortán, a templomépítés legendás helyszíne, Csíksomlyó, Szentmárton, a Nyerges-tetőn lévő emlékhely: ezek Tiszti szerelmes földrajzának színterei. „Gyökereim ide gyökereztek. Nem tudom, hogyan és miképpen, de ide jutottak azok a messzi, távoli gyökerek, törtek a felszínre életfává terebélyesedve. Hogy
mit hoz a holnap, mit hoznak a távoli évek, amelyeket még ajándékba kapok az Istentől, azt nem tudom, de hogy a szolgálat szellemében telnek majd, az egyszer biztos. Isten is ezt akarja és magam is ezt szeretném.”
Rendező: Dala István
Forgatókönyvíró: Hollós László
Operatőr: Dala István
Szerkesztő: Hollós László
DUNATV 2011

Dr. Leonard Coldwell: Bármilyen rákbetegség heteken belül gyógyítható

leonard-coldwell-holistic-cancer-researchDr. Leonard Coldwell 19 bestseller könyvet írt meg, több, mint 57 millió könyvet adott el eddig a kutatási eredményeinek köszönhetően világszerte. 42 éve az édesanyját meggyógyította a Hepatitis C-ből és a rákból, és mai napig makk egészséges, pedig akkoriban lemondott róla az orvostudomány. 35.000 pácienst kezelt, és 92,3%-uk meggyógyult a rákból. Folyamatosan tart tréningeket nagy vállalatoknál. 4 doktori diplomája van és 4-szer Phd-zett. A leghíresebb rákot gyógyító orvos a világon, az USA-ban 50millióan nézik a televízióban.

A rák elleni küzdelemre mondta egyszer, hogy ő nem fogja elkezdeni a harcot, viszont befejezi. Videóit millióan nézik, és rengetegen gyógyulnak meg. Nem ragozzuk tovább, az alábbi  a videót mindenképp érdemes megnézni!

A Halk Fuvola

Nem rég bukkantam rá egy filmre, egy jó barátom jóvoltából.

Nem fogsz találni használható információt róla az interneten, hogy puhatolózz, vajon érdemes e megnézni.

Egy tanácsot adhatok:

Bízz a megérzéseidben és a gondviselésben, abban, hogy nem véletlenül találtál rá.

Magic Flute

A követendő politikus

Egyelőre csak egyes számban, mert egyedülálló jelenség a maga nemében.

De remélhetőleg, ha már egy felbukkant, a többi is előkerül.mujica_980x600

Uruguay elnöke, José Mujica már az új világrendet képviseli, amely a küszöbön van, és előtérbe kerül miután a mostani összomlik. Úgy, hogy nyugodtan tekinthetjük ezt az urat a tavasz hírhozó fecskéjének. Most még rácsodálkozunk. Jé! Micsoda egyedülálló jelenség, esetleg sokan megmosolyogják: Szegény bolond. Mit képzel? Lehet így politizálni?

Meggyőződésem, hogy pár év múlva – nem is olyan sok – azon fogunk csodálkozni, hogy olyan emberekre adtuk a voksunkat, amilyenek manapság a kormányokban ténykednek. Magunkon fogunk csodálkozni a leginkább: hogy nem láttuk előbb, hogy nem megbízhatóak, hogy nem tudtuk mit kell tennünk, hogy ne a tolakodókat, ügyeskedőket toljuk magunk elé döntéshozóknak? Hanem az ilyen és ehez hasonló: velünk,  a bolygóval meg a jövőnkel is törődő embereket. A legjobbakat!

Íme:

A fenntartható fejlődésről rendezett konferencián Mujica elnök beszél a piacgazdaságról, fogyasztói társadalomról, túlhajszolt életről, szembeállítva azokat az emberi élet igazi céljával, a boldogsággal.

“Azt kérdezem magamban: Mi történne, ha Indiában az emberek családonként ugyanannyi autóval rendelkeznének, mint a németek ?
Mennyi oxigén maradna nekünk, hogy belélegezhessük ?

Még világosabb leszek.
Van a világon jelenleg annyi erőforrás, ami lehetővé teszi, hogy 7 vagy 8 milliárd ember ugyanolyan fogyasztási szintet és pazarlást élvezhessen, mint a leggazdagabb nyugati társadalmak ?
Lehetséges lesz ez valaha is ? Vagy egy napon egész másfajta párbeszédet kell megkezdenünk ?
Mert mi hoztuk létre ezt a civilizációt, amiben élünk: a piac, a verseny termékeit, ami egy elképesztő és kirobbanó anyagi folyamatot indított el. A piac azonban piacközösségeket hozott létre. Ennek lett a végeredménye ez a globalizáció. Mi irányítjuk a globalizációt vagy az irányít bennünket ?Lehet a könyörtelen versenyen alapuló gazdaságban szolidaritásról beszélni?… hogy mindannyian egyek vagyunk ? Milyen messzire terjed a testvériességünk ?
A nagy válság nem gazdasági válság…, jóval inkább politikai válság.
Ma már nem az emberek uralják azokat az erőket, amiket szabadjára eresztettek.
Sokkal inkább ezek az erők uralják az embereket és az életet.

Mert nem azért jöttünk erre a bolygóra, hogy egyszerűen csak fejlődjünk…, tekintet nélkül mindenre. 
Azért jöttünk erre a bolygóra, hogy boldogok legyünk! Mert az élet rövid és pillanat alatt véget ér !
És egyetlen anyagi holmi sem olyan értékes, mint az élet. Ez mindennél fontosabb.

De ha az élet úgy csúszik ki az ujjaink közül,  hogy dolgozunk, folyton csak dolgozunk azért, hogy még többet fogyaszthassunk…., és a fogyasztói társadalom a motor, hiszen ha a fogyasztás megbénul, akkor a gazdaság leáll és a stagnálás kísértete jelenik meg mindenki szeme előtt…. Pedig éppen ez a túlfogyasztás az, ami a bolygóra veszélyes.
Ezt a túlfogyasztást pedig azzal tudják fenntartani, hogy rövid ideig használható eszközöket gyártanak, mert úgy sokat lehet eladni. Így aztán egy izzó élettartama alig 100 óra, pedig vannak olyan izzók, melyek 100.000 órát égnek ! De ilyeneket nem szabad gyártani, mert problémát okoz a piacon…., mert dolgoznunk kell és fenn kell tartanunk a “használd és dobd el” civilizációt, így aztán egy gonosz csapdába kerülünk.

Alázatosan azt mondom, amit a régi gondolkodók, Epicurus, Seneca és az ajmara indiánok is megfogalmaztak:

“szegény ember nem az, akinek kevés vagyona van, hanem az, akinek a végtelenségig többre van szüksége és végtelenségig többet és többet kíván.”
 
Ez egy nagyon fontos kulturális dolog. Tudom, hogy amiket mondok, nem könnyű megemészteni.De rá kell jönnünk, nem a vízkészletek válságos helyzete és a környezettel szembeni erőszak az igazi ok. Az igazi ok az a civilizációs modell, amit mi hoztunk létre. És az életmódunk az, amit felül kell vizsgálnunk.
Egy olyan kis országban élek, mely bővelkedik természeti erőforrásokban. Kis országom lélekszáma, alig több, mint 3 millió. De van kb. 13 millió tehén…, a világ legjobbjai. És van kb. 8 vagy 10 millió kiváló birka. Országom élelmiszert, húst, tejterméket exportál. A föld csaknem 90%-a termékeny.Munkatársaim keményen harcoltak a 8 órás munkanapért. És most ezt 6 órára csökkentik. De az az ember, aki 6 órát dolgozik, két állást vállal, ezért hosszabb ideig dolgozik, mint azelőtt. 
De miért ?
mert havonta kell fizetnie az autóért, amit megvett, a motorkerékpárért, és fizetnie és fizetnie kell és mikor mindezzel végzett, rájön, hogy reumás öregember, mint én és már vége is az életének. És akkor megkérdezhetjük: Hát ez az emberi sors ? 

Azt mondom, ezek a dolgok a legfontosabbak. A fejlődés nem lehet a boldogság ellen !
Az emberi boldogságot kell szolgálnia, a Föld szeretetét, az emberi kapcsolatokat, a gyermekek nevelését, barátságok ápolását, az alapértékek őrzését ! 

Pontosan azért, mert ez a legértékesebb kincsünk, amink van : a boldogság ! 

Amikor a környezetért harcolunk, nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a környezet első eleme, az emberi boldogság. Köszönöm! ”

Summerhill – a nevelés művészete

„A tanároknak még hosszú évekig kell majd e rendkívüli nevelő lábainál ülni.” John Vaizey a skót Alexander Sutherland Neillt „korunk egyik legbölcsebb és legeredményesebb iskolai tanárának” nevezte, a Summerhillt pedig „egyik legnagyszerűbb iskolánknak” titulálta. A „Guardian” kritikusa, miután kifejezte sajnálkozását számtalan, úgynevezett „haladó” iskola megalkuvásai fölött, így írt: „Éppen ezért igen fontos, hogy a rendületlenül radikális A.S. Neill emlékeztet minket arra, mi is valójában a haladó szellemű oktatás.”

Nagy örömmel osztok meg most minden kedves érdeklődővel egy magyar feliratos játékfilmet, amely betekintést nyújt a Summerhill iskola hétköznapjaiba.

A megosztó Summerhill Dráma néven tette közzé ezt a filmet, bár én drámának inkább azt tartom, hogy a társadalom nem veszi komolyan az ilyen kezdeményezéseket legalább alternatívaként a nehezen beilleszkedő, nehezen “kezelhető” gyerekek részére.

Megérdemelné az odafigyelést és a tanulmányozást az eredmények kapcsán.