David R. Hawkins – A valódi Én hatalma

– részlet –

1939-ben újságkihordóként dolgoztam Wisconsin állam vidéki területein, s naponta 28 kilométert kellett megtennem. Egy sötét téli estén, amikor még ki-lométerekre jártam otthonunktól, mínusz harminc fokos hideg és hóvihar tört rám. Kerékpárom elcsúszott a jégen, az újságok kiestek a kormányra szerelt kosárból, és a vad szél szétfújta őket a jeges hóval borított mezőn. A kimerült-ségtől és a frusztrációtól sírva fakadtam. A ruhám már merevre fagyott. El akartam bújni a szél elől, ezért áttörtem egy magas hókupac jeges kérgét, és kis üreget kapartam magamnak, ahová bemászhattam.

hóvihar

Hamarosan abbahagytam a vacogást, kellemes meleget éreztem, majd leírhatatlan békesség árasztott el. Úgy éreztem, fény itat át, és végtelen szeretet jelenlétében vagyok, amelynek nincs sem kezdete, sem vége, s amely nem különbözik önnön lényegemtől. Megfeledkeztem fizikai testemről és környezetemről, s tudatom egybeolvadt ezzel a mindenütt jelenlévő, megvilágosodott állapottal. Elmém elcsöndese-dett, megszűntem gondolkodni. Egyfajta végtelen JELENLÉT volt minden, ami csak volt vagy lehetett, időtlenül és leírhatatlanul.
Évszázadoknak tűnő idő után arra eszméltem, hogy valaki rázogatja a térdemet, s ekkor megláttam apám aggódó arcát. Nem éreztem ugyan kedvet ahhoz, hogy visszatérjek a testembe és mindabba, ami ezzel jár, de nagyon szerettem apámat, ezért a szenvedését látva mégis így döntöttem. Különös, hogy szenvtelen módon együtt éreztem a félelmével, azzal, hogy meghalhatok, noha a halál fogalma ugyanakkor teljes képtelenségnek tűnt számo
E szubjektív élményemet senkinek sem meséltem el, nem létezett ugyanis olyan kontextus, amely révén megérthették volna. Soha nem hallottam spirituális élményekről, leszámítva a szentek életében leírtakat. A tapasztaltak után azonban a világ elfogadott valósága kezdett átmenetinek tűnni, a hagyományos vallásos tanítások értelmüket vesztették, s paradox módon szabadgondolkodó lettem. Azon isteni fényhez képest, amely érzésem szerint minden létezést beragyogott, a hagyományos vallás Istene igencsak fakónak tűnt. Elveszítettem a vallásos hitemet, ám rátaláltam a spiritualitásra.

Reklámok

Szepes Mária -– Gondolatok

Szepes Mária

A barátaimmal minden halálkor születésnapot tartunk. Megünnepeljük, hogy egy könnyebb, egy másik dimenzióba lépett át szerettünk. Ezáltal ok is könnyebben viszonyulnak az elmúláshoz. Ez a mostani létünk csak egy jelmez, amit levesz az ember. Nem ismerek egyetlen színészt sem, aki levetvén Lear király jelmezét, megsiratta volna azt.
Nem.
Felveszi civil ruháját és megy tovább. (az ember, akármilyen nagyszerű, mulandó élményben részesül, átutazóként éli át. Amit megcsodál, száguldó dimenzióvonat ablakából figyeli. Amit kíván és kiharcol magának, kölcsönkapja, és pillanatok alatt visszaveszik tőle Pedig érzi: valahol, képzelete határtalan kiterjedéseiben a végtelen öröm tengere zúg, s benne folytatja csillagéletét a világmindenség valamennyi csillaga. – Angyalok éneke)

Minden útvesztő nyitott befelé és felfelé.
Nem biztos, hogy amikor úgy képzeljük, hogy ébren vagyunk, akkor vagyunk ébren és álmunkban vagyunk kábultak, lehet, hogy fordítva van, ahogy az ősnépek hitték, és az ausztrálok ma is, mert álmainkban élnek a halottaink, beszélünk velük, szép tájakon járunk és egyszer csak rájövünk, hogy tudunk repülni – igazi tudásunk birtokában akkor vagyunk. Ha az ember meg akarja érteni saját életét és a világot, akkor azt ajánlom, próbálják úgy fejteni a nappalaikat, mint az álmaikat.
Miért születtem oda, ahova születtem, miért ez a szülőm, miért ez a munkám, miért ezek a barátaim?
Egy csomó dolgot úgy fejtsek meg, mintha egy álmot fejtenék. (minden kalitka tárva-nyitva áll fölfelé. Ökleidet ne zúzd tehát véresre a falak döngetésével! Repülj ki zárlatodból a felső kijáraton át a benned élő Lélekmadár szárnyaival! – A tarot bölcsessége)

Mindenki tehet olyasmit, ami nem én-görcs, amit valakiért tesz.
Egy ember soha nem magányos, ha hajlandó a másikról beszélni.
Segíteni mindig lehet, mindig lehet egy kicsit többet adni. (Az ember összefügg a mindenséggel és benne minden élőlénnyel. Ha szabadulni akarsz, univerzális kötéseket kell kioldania. S a legerősebb kötődések bennünk a világhoz és emberekhez való relációk. Ezért lehet mások problémájának kibogozásán, mások ügyeinek megoldásán keresztül saját problémáink megfejtéséhez hozzájutni. – A mindennapi élet mágiája)

Indulatok villámai fenyegetnek otthonodban vagy munkahelyeden? Ne harcolj ellenük! Ne szegezz nekik éles, fémhegyű fegyvert, mert akkor villámhárítóvá alakulsz át, amely magához vonzza a mélységi elektromosságot. Vonulj vissza a belső Templom biztos menedékébe. Ott nem eshet semmi bántódásod.